Tudományos érdekességek

Bár senki sem tudhatja, hogy pontosan meddig fog élni, bizonyos jelek és tényezők segíthetnek a kalkulálásban.

Az emlékeztető oltásokkal egyre többféle ellenanyagot termel a szervezet, így az új koronavírus-variánsokkal szemben is ellenállóbb lesz - nyilatkozta az InfoRádiónak Karikó Katalin, az mRNS-alapú vakcina mögötti technológia egyik kifejlesztője.

Fontos szerepet játszhat testünk szaga a barátválasztásban – állítja egy frissen megjelent tanulmány. Mi több, a jövőben akár egy elektronikus eszközzel is képesek lehetünk előre jelezni, hogy kikből válhatnak jó barátok, illetve kik azok, akikkel sosem fogunk igazán közvetlen kapcsolatba kerülni.

Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektromágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei. Tájékoztatásuk szerint a mérési eredmények nem mutatnak egészségügyihatárérték-túllépést.

Brit tudósok azonosítottak egy fehérjét, ami a memóriaproblémákat okozza az alzheimeres betegeknél. Ha ezt kiiktatják, esély nyílik a súlyos betegség gyógyítására is.

Hangos kiabálás vagy sikoly esetén legközelebb jusson eszünkbe, hogy ezek hatással lehetnek testünkre, sportteljesítményünkre, de még akár az egészségünkre is.

A világ legnagyobb baktériumát fedezték fel egy karibi mangrovemocsárban. Míg a legtöbb baktérium mikroszkopikus méretű, ez akár szabad szemmel is látható.

A tervek szerint 2024-ben magyar űrhajós juthat el a Nemzetközi Űrállomásra. A jelöltek között van dr. Schlégl Ádám egyetemi tanársegéd, a PTE Klinikai Központ Ortopédiai Klinika klinikai szakorvosa is.

A méz leginkább édesítőszerként ismert, az igazság azonban az, hogy ezen túlmenően is számos dologra alkalmazhatjuk a mindennapok során.

A hírvivő ribonukleinsavak (mRNS) közvetítik az örökletes genetikai információkat, amelyek alapján elkészülnek a szervezet működéséhez szükséges új fehérjék. Ha ezt a folyamatot célzottan tudjuk irányítani, akkor határtalan lehetőségek nyílnak a gyógyításban. A koronavírus-járvány alatt ebből már kaptunk ízelítőt.

Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta az Európai Feltalálói Díjat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A koffein befolyásolhatja, mit és mennyiért veszünk meg bevásárlás közben – derült ki egy nemzetközi tanulmányból. A kutatók szerint érdemes mellőzni a kávéfogyasztást, mielőtt boltba indulunk.

Állatkísérletek alapján hatásos lehet két új vakcina az Epstein-Barr-vírus (EBV) ellen.

Jobban élvezik a majmok a zenét, mint az eső hangját, a videós tartalmak közül pedig a víz alatti felvételek keltették fel leginkább az érdeklődésüket.

A napszemüveg viselése növeli az arc szimmetriáját, amit minden kultúrában vonzónak tartanak az emberek, a közvetlen szemkontaktust ellehetetlenítő lencsék azonban bizalmatlanságot is kelthetnek egyesekben. Tudományos alapon vizsgálták meg kutatók, hogy vonzóbbnak találjuk-e a napszemüveget viselőket.

Japán tudósok élő emberi bőrrel bevont robotujjat alkottak. Felkészül: az emberi haj.

Egy új genomikai eljárás megmutatja, hogy melyik szülőtől származnak a génjeink, így segíthet feltárni az emberek betegségkockázatát.

Az irodai légkondicionálók példája is bizonyítja, hogy a nők a férfiakkal szemben általában a magasabb beltéri hőmérsékletet részesítik előnyben. Most megtalálták ennek tudományos magyarázatát.

Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken.

Első pillantásra viccnek tűnik, de valójában nem az. A lábcsiklandozó készülék úgy segíthet a stressz oldásában, hogy nevetést vált ki.

Száznyolcvan éve, 1842. június 11-én született Carl von Linde, az első hűtőgép tervezője. Az otthoni hűtőgépek többsége ma is az általa feltalált elven működik.

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában.