Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint ma mintegy 55 millió ember szenved demenciában a világon, az esetek 60-70 százalékában pedig mindezért az Alzheimer-kór tehető felelőssé. Az idegsejtek pusztulását előidéző kórkép egyik legfőbb jellemzője, hogy az agyban kórosan nagy mennyiségben felszaporodik egy fehérje, a béta-amiloid. Bár a kutatók nem teljesen értik, hogyan és miért történik ez, egyre több sejtés van arra nézve, hogy ez a fehérje az agy vérellátását is befolyásolja, így abnormális működése emlékezetzavarhoz vezethet.
A kutatók egereken végzett kísérletei most ezt a sejtést bizonyították be. Az Interesting Engineering cikke szerint azt találták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő idősebb rágcsálók artériáiban túlságosan felhalmozódik az amiloid-β 1-40 (Aβ1-40), és ez csökkenti az agy vérellátását. Azt is felfedezték, hogy az Aβ 1-40 kikapcsol egy másik fehérjét, amely normál esetben jelet továbbít az artériák tágítására. Ha ezt a fehérjét kiiktatják, esély nyílik a súlyos betegség gyógyítására is.
A Manchesteri Egyetem kutatói arra fognak összpontosítani, hogy meghatározzák, az Aβ 1-40 melyik része blokkolja pontosan az ominózus fehérjét, és ennek megfelelően elkezdik a gyógyszerfejlesztést a folyamat megállítására. A tudósok kiemelték: a kutatás jelentős lépést jelent az Alzheimer-kór megértése felé, és ígéretes a kezelési módszerek kidolgozása terén.
Ide tartozik, hogy harvardi kutatók már tesztelik az Alzheimer-kór elleni, orron keresztül beadható vakcinát. Ez más elven alapul, mint a fenti kutatás, mert a vakcina a nyaki nyirokcsomók fehérvérsejtjeit aktiválja. Az immunsejtek innen az agyba vándorolnak, ahol aztán megkezdik a béta-amiloid plakkok felszámolását. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat .
