Noha az emberek egyedi hőérzékelése változékony és egymástól is eltérő, tudományos konszenzus tárgya, tény, hogy a nők érzékenyebbek a hidegre, mint a férfiak. Legalábbis a kutatások szerint a nők a férfiakkal szemben a magasabb beltéri hőmérsékletet részesítik előnyben. De vajon mi a tudományos alapja ennek a ténynek? Az IFL Science összefoglalta a legújabb kutatási eredményeket.
Biológiai különbségek
Nagyjából azonos testsúly mellett a nőknek általában kevesebb izomzat áll rendelkezésükre a hőtermeléshez, illetve a nőknél a bőr és az izmok között több a zsír. Utóbbi miatt tűnik a női bőr hidegebbnek is. Emellett a nők anyagcseréje lassabb, mint a férfiaké, és ez – hideg időjárás esetén – szintén csökkenti a hőtermelő képességet. Így a nők hajlamosabbak arra, hogy a hőmérséklet csökkenésekor fázni kezdjenek, míg a férfiak ezt meg sem érzik.
Hormonális különbségek
A női szervezetben nagy mennyiségben található ösztrogén és progeszteron hormon. Talán kevesen tudják, de ezek is hozzájárulnak a testmaghőmérséklet és a bőr hőmérsékletének szabályozásához. Az ösztrogén kitágítja az ereket a végtagokon, így több hő távozhat a környezetbe. A progeszteron összehúzza a bőrben lévő ereket, így kevesebb vér áramlik a "csövekben", ezért a nők hűvösebbnek érzik magukat.
A női hormonegyensúly a menstruációs ciklussal együtt
változik a hónap folyamán. A testmaghőmérséklet az ovulációt követő héten a
legmagasabb, mivel a progeszteronszint megemelkedik. Ez azt jelenti, hogy ebben
az időszakban a nők különösen érzékenyek lehetnek a hűvösebb külső hőmérsékletre.
Érdekesség, hogy bár a női kezek és a lábak hűvösebbek, a nők átlagos
maghőmérséklete mégis melegebb, mint a férfiaké. Valószínűleg innen ered a „hideg
kéz, meleg szív” mondás.
Evolúciós előny
Csak az embereknél van ez így? Nem feltétlenül. Számos madár- és emlősfajon végzett tanulmányok arról számolnak be, hogy a hímek általában hűvösebb, árnyékos helyeken gyülekeznek, míg a nőstények és az utódok melegebb, napfényes környezetben tartózkodnak. Például a hím denevérek inkább a hegyek hűvös, magas csúcsain pihennek, míg a nőstények a melegebb völgyekben maradnak.
Etológusok szerint a nőstény emlősök azért alakították ki a melegebb éghajlatot előnyben részesítő tulajdonságukat, hogy az utódaikkal együtt pihenjenek és melegíthessék őket. A fiatal egyedek ugyanis még nem tudják szabályozni saját testhőmérsékletüket. Vagyis az utódok számára evolúciós előnyt jelent a nőstény melegebb testmag-hőmérséklete.
