„A világűrbe kijutni talán az egyik legnagyobb kaland, a legkülönlegesebb élmény, amelyben egy embernek része lehet. Szinte minden gyermek életében van egy pont, amikor intenzíven érdeklődik az űr iránt. Sokaknál aztán elhal ez a szenvedély, nálam viszont nem így történt, a mai napig kitart a rajongás. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson elvégzendő kísérletek, az ezekben rejlő tudományos potenciál és a kalandvágy is komoly motiváció számomra” – idézi a Pécsi Tudományegyetem közleménye dr. Schlégl Ádámot.
A 2021-ben indult, mintegy 100 millió dolláros HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajósprogram során az űrben megvalósítandó tudományos projekt mellett kiválasztják azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben elindulhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy hozzávetőlegesen egy hónapos küldetésre. Utóbbi pozícióra összesen több mint 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelést követően pedig százan haladhattak tovább a kiválasztási folyamatban, onnan pedig a csapat mintegy fele a következő szűrőhöz. Mostanra mintegy kéttucatnyian maradtak, és köztük van dr. Schlégl Ádám egyetemi tanársegéd, a PTE KK Ortopédiai Klinika klinikai szakorvosa is.
Szigorú kritériumnak kell megfelelni az űrhajóssá váláshoz
„Már az első lépcsőfok, az online teszt kitöltése előtt volt egy komoly szűrő, amely alapkövetelményként határozott meg fizikai adottságokat az aspiránsok esetében. Akik megfeleltek, azok belefoghattak az online tesztbe, amelyen a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétének felmérése zajlott” – árulta el a klinikus.
Az első teszten legjobban teljesítők mehettek tovább a második fordulóba, ahol pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Dr. Schlégl Ádám is a továbbjutók között volt. Mint mondta, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, valamint a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek. Emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.
„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekre és az angol nyelvtudásra is, amelyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, amely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészségügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet” – jegyezte meg Schlégl doktor, aki 5 éves kora óta aktívan küzdősportol.
Végül csak két jelölt marad
A HUNOR programba jelentkezetteknek ezután még több stáción kell sikerrel szerepelniük, egészen addig, míg két fő nem marad közülük: egy űrhajós és a tartaléka, akikre a program honlapja szerint egy durván féléves képzés vár majd az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban, amelyet az Axiom Space Inc. szervez. Ennek keretében szimulált körülmények között – például parabolarepüléssel és többórás víz alatti kiképzéssel – készítik fel az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra. A kijelölt űrhajós ezenkívül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is szintén az Axiom Space Inc. és a NASA kiképzőközpontjaiban.
