Relax

Nem szívesen maradunk egyedül a gondolatainkkal, így a legtöbben előnyben részesítünk valamilyen tevékenységet (még akkor is, ha az káros), mint azt, hogy ne csináljunk semmit - derítette ki egy új kutatás.

A legtöbb ember nem érzi jól magát, ha magára marad saját gondolataival - mutat rá egy friss pszichológiai kutatás.

Az alváshiány káros következményei közismertek, ám a PLoS ONE című szakfolyóiratban megjelent legfrissebb eredmények szerint a túl sok pihenés hasonló problémákhoz vezethet.

Minden órányi alváshiány kimutatható szellemi hanyatlással és az agyszerkezet megváltozásával hozható összefüggésbe, különösen az idősebbek esetében - derítették ki kutatók.

Azok, akik tovább maradnak ágyban, 62 százalékkal kevésbé sóvárognak az ételek után - derül ki egy friss kutatásból, amelynek alapján feltételezik a szakértők, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasz felel az étvágy féken tartásáért.

Amikor az emberek nagyobb csoportokba verődnek, szokatlan dolgok történnek: jók és rosszak is. A csoportok olyan társadalmi intézményeket hozhatnak létre, amelyeket egyének nem tudnának egyedül elérni. Ám az efféle szövetkezésnek megvan a sötét oldala is: a csoporthoz tartozás arra bírhat rá embereket, hogy a csoporton kívülieknek ártsanak.

Az alvás minősége befolyásolja életünk tevékenységeit, boldogságunkat, külsőnket, agyi kapacitásunkat, a feszült helyzetek kezelését, sőt még a testsúlyunkat is.

Egy agykutató professzor szerint hagyni kellene, hogy az alkalmazottak akkor dolgozzanak, amikor szeretnének. Vincent Walsh, a University College London munkatársa azt mondja: az emberiség csak nemrég óta lett az éjszakai alvás kizárólagos megszállottja.

Szívbetegség, magas vérnyomás, súlygyarapodás - többek között ezekhez is vezethetnek a modern élettel járó zajforrások. Még akkor is ártalmas a lárma, ha alszunk, és nem is tudunk róla.

Új tudományos eredmények születtek az alvás, a memória és a tanulás összefüggéseiről. A kutatók eddig is tudták, hogy a tanuláshoz fontos a jó alvás, de most kiderült: mélyálomban keletkeznek új kapcsolatok az agysejtjeink között.

Ha van életcélunk, az meghosszabbíthatja az életünket. Itt egyszerűen nemcsak a hosszú távú célokról van szó, és nem is rövid távú sikerek hajszolásáról. Olyan "napi célok" segítenek, amelyek a mindennapjainkat a hosszú távú törekvéseinkhez igazodva strukturálják. Ez derül ki a New York Times bloggerének írásából, aki tudományos kutatásokat összegzett.

A megbocsájtás megkönnyíti a felejtést - derül ki egy friss kutatásból, ami megerősíti azt a népi bölcsességet, hogy a legjobb mindkettőt egyszerre gyakorolni.

A modern életvitel következtében egyre kevesebben veszik figyelembe, milyen fontos dolog a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Egyre többen túlhatják magukat, aminek számos negatív egészségbeli következménye lehet.

A nondirektív, azaz "iránytalan" meditáció azt az agyterületet képes aktiválni, amely egyébként pihenéskor irányítja az életünket, és a gondolatok, érzelmek feldolgozásáért felelős.

Az ausztráliai Queensland Egyetem Pszichológiai Iskolájának kutatói annak jártak utána, miként hat a Facebook az önbecsülésünkre és a valahova tartozásunk érzésére.

Nagyon gyenge árammal sikerült német kutatóknak elérniük, hogy kísérleti alanyaiknak úgynevezett éber álmaik legyenek.

Idősebb emberek esetében reggelente és esténként egy-egy pohár meggylé közel 90 perccel hosszabbíthatja meg az alvásidőt.

Vannak emberek, akik a traumatikus élményeket látszólag érzéketlenül élik túl. Az ilyen lelki erő mögött gyakran egy korán elhatározott életpálya, életúttervezés rejlik. Az önmagunkba vetett hit tehát rendkívül fontos, sőt az ellenállási képesség részben még tanulható is. Ugyanakkor bizonyos külső segítség kell a krízisek átvészeléséhez.

A Facebookon meglévő baráti kapcsolatok leggyakrabban középiskolai ismeretségeknél szakadnak meg. A régi barátok gyakrabban törlik egymást, mint a felületes ismerősök.

Radics Gigi Vadonatúj érzés című sikere a Meglepetés legújabb tévékampányában is felcsendül.

Az Északnyugati Egyetem munkatársai a várható előnyöket és a türelem kapcsolatát boncolgatták.

Az új kutatás azt mutatta, hogy a karon ülők rassz alapú előítélettel viseltettek a játszótárs kiválasztása során. Az is kiderült ugyanakkor, hogy mások viselkedésének igazságosságát is érzékelik.