Relax

Nem éri meg arra panaszkodni, hogy mennyire keveset aludtunk előző éjjel, egy új kutatás szerint ugyanis ettől valóban sokkal fáradtabbnak érezhetjük magunkat. Meglepő módon, a hatás fordított irányban is működik.

Az alacsony önértékelésű, saját magukat negatívan szemlélő emberek nem igazán szeretik, ha megpróbáljuk felvidítani őket, mert a kedves szavakban is csak kritikaként értelmezik.

Bizonyos körülmények esetén olyan alvászavar állhat be, amely azt a látszatot keltheti, hogy valaki alaposan a pohár fenekére nézett. A kutatók sokáig nem is voltak tisztában a jelenség létezésével.

Érdekes dolgokat tudhatunk meg a szigetország lakóinak alvási szokásait vizsgáló tanulmányból: minden tizedik brit rajzol, fest vagy akár ír alvás közben.

Szoros összefüggés van az álmatlanság kialakulása, illetve aközött, hogy valaki hogyan küzd meg a stresszes, feszültséggel teli helyzetekkel.

Azok az emberek, akik tudatosan álmodnak - vagyis tudják, hogy álmodnak és képesek a saját álmuknak bármilyen részletét befolyásolni -, jobb problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, mert jobban figyelnek a részletekre.

Egy friss kutatás szerint jobb, ha hagyjuk, hogy a bánat magától továbbálljon, ugyanis ha ilyenkor mosolyogni próbálunk, ez akár ronthat is a kedélyállapotunkon.

Egy speciális képlettel kiszámíthatóvá válik, hogy mennyire fogja boldognak érezni magát valaki - állítják brit tudósok, akik szerint az elégedettség elsősorban az elvárásainkkal van összefüggésben.

Egyetemi felvételi, bírósági döntések, vizsgálati eredmények, munkahelyi pályázatok - mindenki találkozott már életében olyan eseménnyel, melynél hosszabb-rövidebb időt kellett várnia a hírekre. Hogyan hat ez a lelkünkre?

Korábbi kutatások már bizonyították, milyen rossz hatással van a kialvatlanság a memóriánkra és a kognitív képességeinkre. Most azonban az is kiderült, hogy az alváshiány miatt a hamis emlékekre is fogékonyabbak leszünk.

Az egyik leggyakoribb emberi reakció, mindenki számára ismert jelenség a nevetés. Azt azonban a mai napig nem tudják a szakemberek, miért is nevetünk.

Jelentősen javítja a lelki és fizikai egészségünket, ha abban a helyzetben is igazat mondunk, amikor könnyebb lenne hazudni - állítják amerikai tudósok.

A különböző statisztikák és a népesség nyilatkozatai alapján Dánia a legboldogabb ország a Földön - és ennek nemcsak szociológiai okai vannak. Egy most megjelent kutatás szerint minél közelebb van egy nemzet géntérképe a dánokéhoz, annál elégedettebb lesz.

Számos új kutatás veti fel azt a lehetőséget, hogy a horkolók valójában nem is biztosan horkolók, hanem éjszakai nyögők. A különbség ismerete pedig létfontosságú lehet a nyugodt éjszakai alváshoz.

Egy tanulmány szerint tinédzserek poszttraumás stressz szimptómáit mutathatják még akkor is, ha "csak" a médián keresztül éri el őket valamilyen negatív incidensről érkező hír. A kockázat nő, ha az érintett korábban fizikai erőszaknak, zaklatásnak, megerőszakolásnak volt áldozata élete korai szakaszában.

Egy provokatív brit kutatás szerint igen, ugyanis aki ruha nélkül tér nyugovóra általában boldogabb párkapcsolatban is él, mint a "pizsamások".

A többször megszakított alvás sokkal rosszabb hatással van ránk, mintha egyszerűen keveset aludnánk - derítette ki egy új kutatás. A szakemberek szerint ez lehet a magyarázat arra, miért olyan fáradtak és rosszkedvűek a kisgyerekes szülők.

Nem szívesen maradunk egyedül a gondolatainkkal, így a legtöbben előnyben részesítünk valamilyen tevékenységet (még akkor is, ha az káros), mint azt, hogy ne csináljunk semmit - derítette ki egy új kutatás.

A legtöbb ember nem érzi jól magát, ha magára marad saját gondolataival - mutat rá egy friss pszichológiai kutatás.

Az alváshiány káros következményei közismertek, ám a PLoS ONE című szakfolyóiratban megjelent legfrissebb eredmények szerint a túl sok pihenés hasonló problémákhoz vezethet.

Minden órányi alváshiány kimutatható szellemi hanyatlással és az agyszerkezet megváltozásával hozható összefüggésbe, különösen az idősebbek esetében - derítették ki kutatók.

Azok, akik tovább maradnak ágyban, 62 százalékkal kevésbé sóvárognak az ételek után - derül ki egy friss kutatásból, amelynek alapján feltételezik a szakértők, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasz felel az étvágy féken tartásáért.