Ki vagyok én? Lebuktat a hamis énkép

Egyre gyakrabban hallani olyan hírességekről, akik valamilyen oknál fogva hamis ént kreáltak maguknak, és életük egy részét ennek a hamis énnek a szolgálatában élték, élik le. Rachel Dolezalról, a feketék jogaiért küzdő aktivistáról kiderült, hogy valójában fehér; Belle Gibson pedig, aki az interneten azzal vált sztárrá, hogy magát gyógyította ki az agydaganatból valójában sosem volt rákos.

Rachel Dolezalt nemrégiben lemondatták egy amerikai, színes bőrűek jogaiért küzdő szervezet vezetőségéből, miután fény derült arra, hogy az általa évek óta fenntartott hamis képpel ellentétben, ő maga nem is fekete, hanem vakítóan fehér bőrű. A nőt a szülei buktatták le, akik gyermekkori fényképekkel bizonyították be, hogy lányuk nem színes bőrű. A most 37 éves Dolezal 2007 óta szisztematikusan változtatta el a haját, a bőrszínét és a beszédét, hogy színes bőrűnek tűnjön.

Egy nagyszabású, több éven keresztül tartó kutatás bebizonyította, amit már régóta sejtettünk: a férfiak összességében nárcisztikusabbak, mint a nők. Kattintson! Az új énjéhez egy hamis családtörténetet is kreált, sőt néhány olyan esetet is, amelyben – állítása szerint – bőrszíne miatt érte atrocitás. Az már teljesen bizonyossá vált, hogy rendszeresen hazudott, és hogy ezáltal sokakat vezetett félre, az azonban nem ilyen világos, hogy miért is tette ezt. Éppen a beilleszkedési vágy hajtotta, vagy ellenkezőleg: az, hogy kilógjon a sorból? Így akart karriert csinálni, vagy népszerűvé válni? – Bármi is legyen a válasz ezekre a kérdésekre, a hamis én kreálása gyakoribb jelenség, mint gondolnánk.

Dolezal mellett a másik híres eset Belle Gibson gasztrobloggeré, aki csupán két hónappal ezelőtt bukott le. A 23 éves nő milliókat vezetett félre a blogjával, ahol azt állította, hogy agydaganata volt, és úgy sikerült meggyógyulnia belőle, hogy a saját maga által készített ételeket fogyasztotta. Gibson blogját milliók követték a neten, és ennek köszönhetően egy receptkönyvre is aláírt szerződést egy nagyobb könyvkiadóval. Ezen kívül saját „étkezési tanácsadó” applikációt is fejlesztetett az Apple új okosórájára. Valójában azonban a sztori alapja hazugság: Gibsonnak sosem volt rákja, így meggyógyulni sem tudott belőle.

Miért kezd valaki bele egy ilyen hazugságba?

„A gyermekkor nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy valaki hamis ént gyártson magának” – mondta el a hamis én létrehozása segíthet azon, hogy valahová tartozónak érezhesse magát.” Dolezal esetében egyértelmű a gyermekkori eredet: a szülei négy afroamerikai testvért fogadtak örökbe, így fordult az ő érdeklődése a színesbőrűek felé.

„Az ember természeténél fogva olyan, hogy a környezete elvárásai alakítják” – teszi hozzá Malkin. „Ha azonban az, amit mutatunk magunkról teljesen más, mint ami valójában vagyunk, akkor az zavart okoz, és nárcizmushoz vezet.” Úgy tűnik, hogy korunk második népbetegsége – az elhízás mellett – a nárcisztikus személyiség kialakulása. Egy 37000 amerikai főiskolás bevonásával készült felmérés adatai azt mutatják, hogy a nárcisztikusság ugyanolyan arányban nőtt az 1980-as évek óta, mint az elhízás.

A közösségi oldalak – a Facebook, a Twitter, az Instagram – pedig csak táplálják ezt a nárcisztikusságot. A 25 éves kornál fiatalabbak esetében különösen nagy a veszélye annak, hogy hamis képet alakítanak ki magukról, hogy „jól érezzék magukat”.

A közösségi oldalakon kialakított hamis kép azonban nem olyan ártatlan játék, amilyennek hangzik. Irreális elvárásokat gerjeszthet, és megszállottá teheti az embert a népszerűség hajszolása. „Olyasmi ez, mint a kábítószer, hozzá lehet szokni, függővé lehet válni, így állandó kényszerré válik az online népszerűség keresése.”

Forrás: www.telegraph.co.uk