Relax

Egy speciális képlettel kiszámíthatóvá válik, hogy mennyire fogja boldognak érezni magát valaki - állítják brit tudósok, akik szerint az elégedettség elsősorban az elvárásainkkal van összefüggésben.

Egyetemi felvételi, bírósági döntések, vizsgálati eredmények, munkahelyi pályázatok - mindenki találkozott már életében olyan eseménnyel, melynél hosszabb-rövidebb időt kellett várnia a hírekre. Hogyan hat ez a lelkünkre?

Korábbi kutatások már bizonyították, milyen rossz hatással van a kialvatlanság a memóriánkra és a kognitív képességeinkre. Most azonban az is kiderült, hogy az alváshiány miatt a hamis emlékekre is fogékonyabbak leszünk.

Az egyik leggyakoribb emberi reakció, mindenki számára ismert jelenség a nevetés. Azt azonban a mai napig nem tudják a szakemberek, miért is nevetünk.

Jelentősen javítja a lelki és fizikai egészségünket, ha abban a helyzetben is igazat mondunk, amikor könnyebb lenne hazudni - állítják amerikai tudósok.

A különböző statisztikák és a népesség nyilatkozatai alapján Dánia a legboldogabb ország a Földön - és ennek nemcsak szociológiai okai vannak. Egy most megjelent kutatás szerint minél közelebb van egy nemzet géntérképe a dánokéhoz, annál elégedettebb lesz.

Számos új kutatás veti fel azt a lehetőséget, hogy a horkolók valójában nem is biztosan horkolók, hanem éjszakai nyögők. A különbség ismerete pedig létfontosságú lehet a nyugodt éjszakai alváshoz.

Egy tanulmány szerint tinédzserek poszttraumás stressz szimptómáit mutathatják még akkor is, ha "csak" a médián keresztül éri el őket valamilyen negatív incidensről érkező hír. A kockázat nő, ha az érintett korábban fizikai erőszaknak, zaklatásnak, megerőszakolásnak volt áldozata élete korai szakaszában.

Egy provokatív brit kutatás szerint igen, ugyanis aki ruha nélkül tér nyugovóra általában boldogabb párkapcsolatban is él, mint a "pizsamások".

A többször megszakított alvás sokkal rosszabb hatással van ránk, mintha egyszerűen keveset aludnánk - derítette ki egy új kutatás. A szakemberek szerint ez lehet a magyarázat arra, miért olyan fáradtak és rosszkedvűek a kisgyerekes szülők.

Nem szívesen maradunk egyedül a gondolatainkkal, így a legtöbben előnyben részesítünk valamilyen tevékenységet (még akkor is, ha az káros), mint azt, hogy ne csináljunk semmit - derítette ki egy új kutatás.

A legtöbb ember nem érzi jól magát, ha magára marad saját gondolataival - mutat rá egy friss pszichológiai kutatás.

Az alváshiány káros következményei közismertek, ám a PLoS ONE című szakfolyóiratban megjelent legfrissebb eredmények szerint a túl sok pihenés hasonló problémákhoz vezethet.

Minden órányi alváshiány kimutatható szellemi hanyatlással és az agyszerkezet megváltozásával hozható összefüggésbe, különösen az idősebbek esetében - derítették ki kutatók.

Azok, akik tovább maradnak ágyban, 62 százalékkal kevésbé sóvárognak az ételek után - derül ki egy friss kutatásból, amelynek alapján feltételezik a szakértők, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasz felel az étvágy féken tartásáért.

Amikor az emberek nagyobb csoportokba verődnek, szokatlan dolgok történnek: jók és rosszak is. A csoportok olyan társadalmi intézményeket hozhatnak létre, amelyeket egyének nem tudnának egyedül elérni. Ám az efféle szövetkezésnek megvan a sötét oldala is: a csoporthoz tartozás arra bírhat rá embereket, hogy a csoporton kívülieknek ártsanak.

Az alvás minősége befolyásolja életünk tevékenységeit, boldogságunkat, külsőnket, agyi kapacitásunkat, a feszült helyzetek kezelését, sőt még a testsúlyunkat is.

Egy agykutató professzor szerint hagyni kellene, hogy az alkalmazottak akkor dolgozzanak, amikor szeretnének. Vincent Walsh, a University College London munkatársa azt mondja: az emberiség csak nemrég óta lett az éjszakai alvás kizárólagos megszállottja.

Szívbetegség, magas vérnyomás, súlygyarapodás - többek között ezekhez is vezethetnek a modern élettel járó zajforrások. Még akkor is ártalmas a lárma, ha alszunk, és nem is tudunk róla.

Új tudományos eredmények születtek az alvás, a memória és a tanulás összefüggéseiről. A kutatók eddig is tudták, hogy a tanuláshoz fontos a jó alvás, de most kiderült: mélyálomban keletkeznek új kapcsolatok az agysejtjeink között.

Ha van életcélunk, az meghosszabbíthatja az életünket. Itt egyszerűen nemcsak a hosszú távú célokról van szó, és nem is rövid távú sikerek hajszolásáról. Olyan "napi célok" segítenek, amelyek a mindennapjainkat a hosszú távú törekvéseinkhez igazodva strukturálják. Ez derül ki a New York Times bloggerének írásából, aki tudományos kutatásokat összegzett.

A megbocsájtás megkönnyíti a felejtést - derül ki egy friss kutatásból, ami megerősíti azt a népi bölcsességet, hogy a legjobb mindkettőt egyszerre gyakorolni.