Relax

Nemcsak az erejük teljében lévő felnőttek profitálhatnak a rendszeres jógagyakorlatokból: a jógázást már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, és az idősebbek is nyugodtan kipróbálhatják, mert az ő szervezetükre is igen jótékony hatással lehet.

Azt gondolhatnánk, hogy a tudatosítás az egyik legjobb módja annak, hogy formában maradjunk. Egy új brit kutatás azonban azt állítja: rosszabbat tehet nekünk, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy súlyfeleslegünk van.

Tárgyak vagy élmények? Melyiket gyűjtsük? Hosszabb távon mi tesz minket boldogabbá?

Mindannyian hajlamosak vagyunk megadni magunkat a rossz szokásoknak: pár kockányi csokoládénak, egy gyors kávénak (vagy kettőnek), netán annak, hogy sokkal többet aludjunk egy hétvégén (vagy akár egy hétköznap), mint az normális lenne. Ezek a "rossz szokások" azonban sok esetben jót tesznek, és sokkal rosszabb helyzetektől mentenek meg: néha csak egy apró változtatás szükséges ahhoz, hogy tényleg a legjobbat hozzuk ki mindenből.

Számos döntésünk személyiségjegyeinkből következik, például az is, hogy miként bánunk a pénzzel. Az extrovertáltak például, derült ki egy kanadai kutatásból, nehezen tudnak takarékoskodni.

A meditációnak stresszcsökkentő, gyógyító, nyugtató hatásokat tulajdonítanak: a rendszeres meditáció javítja a koncentrációs és tanulási képességeket, csökkenti a fájdalmat, jobban tudunk aludni tőle. Azonban bizonyos esetekben igen káros is lehet - állítja egy kutató.

Egyre több hírességről derül ki, hogy nem is az, aminek mondta magát. A neten nagyon könnyű hazudni. De miért alakít ki valaki teljesen hamis képet önmagáról? És meddig tudja tartani?

2011-ben Ron Gutman, a healthap.com vezérigazgatója a mosoly erejéről tartott egy előadást a TED-en: ezt csaknem 4 millióan nézték meg eddig és 49 különböző nyelvre fordították már le. Eszerint a mosoly nemcsak jóllétünket, hanem egészségünket is javítja - ennek részleteit foglaltuk össze az alábbiakban.

A másokról alkotott első benyomást nagyon nehéz megváltoztatni, még akkor is, ha rövid időn belül annak ellentettjét tapasztaljuk. Ennek oka az, hogy az élmények és tapasztalások igen erősen kötődnek a helyzethez is, melyben véleményünk kialakult - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

A tudatalattinkban vannak azok az emlékek, késztetések, vágyak, félelmek, remények, amelyeket általában nem tudunk vagy nem akarunk felidézni, ám rejtett utakon mégis hírt adnak a létezésükről.

Életünk majdnem egyharmadát átalusszuk. Azonban nem csupán nekünk, hanem bőrünknek is szüksége van a pihenésre ahhoz, hogy megfelelően tudjon regenerálódni.

Azt hinnénk, 50 fölött kezdődik az arany élet: már nem kell bizonyítani a munkahelyen, a gyerekek pedig felnőttek. Mégis általános tapasztalat, hogy egyre több, a nyugdíjaskor felé közeledő ember jár pszichológushoz.

Az idősebbeket gyakran mogorvának, zárkózottnak, sőt kifejezetten rosszindulatúnak ábrázolják a filmek, könyvek, sorozatok, azonban új kutatások megállapították, hogy az idő előrehaladtával jobban bízunk másokban, és emiatt jobban is érezhetjük magunkat.

Kiderült, kötéssel, horgolással tényleg elérhetjük, hogy jobb szellemi állapotba kerüljünk. Hangulat- és kedélyjavító tevékenységként kiváló elfoglaltság a kézimunkázás.

A napfogyatkozás miatt feszültek, kissé ingerlékenyek lehetünk, a szokatlan jelenség stresszelhet minket. Délután várhatóan már semmilyen panaszt nem okoz majd ez a csillagászati jelenség.

Március 20-án van a boldogság világnapja, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre még 2012 nyarán. Ebből az alkalomból készült egy kutatás arról, mennyire és mitől érzik boldognak magukat a magyarok.

Több lesz a női vezető? Vagy inkább a születésszám fog nőni? Milyen jövőt szánnak maguknak a nők, és milyet szeretnének? A Nők Lapja kutatásában most ön is elmondhatja véleményét.

Vannak sztárok, akik mindkét nem kedvencei, bár a nők Brad Pittnek inkább a felkarját tartják vonzónak, a férfiak inkább a haját. David Beckham arcaáért a férfiak, lábáért a nők rajonganak. Ön melyik sztár milyen testrészeiből ollózná össze a sajátját?

A narkolepszia, vagyis a kontrollálhatatlan alváskényszer világszerte mintegy hárommillió embert érinthet. Sajnos, eddig nem találtak rá gyógymódot, és a kialakulásával kapcsolatban is sok a kérdés.

Világszerte körülbelül 3 millió ember szenved narkolepsziában, azaz az alvás és az ébrenlét szabályozásának zavarában.

Főnökeinknek hagyniuk kellene minket tovább aludni, ha biológiai óránknak a később kelés felel meg jobban - állítják német kutatók.

Idén két olyan filmet is Oscar-díjjal jutalmaztak, melyek súlyos betegségeket mutatnak be. Vajon mennyire hitelesek ezek, hogyan mutatják be a betegségeket, mennyire tér el a film a valóságtól?