Relax

Azt már régóta tudjuk, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás mennyire fontos az egészségünk megőrzése szempontjából, azonban most kutatók azt is kiderítették, hogy az is számít, hogy mikor fekszünk le és mikor kelünk fel.

A kutyaszerető emberek számára komoly kihívás úgy elmenni egy kutya mellett, hogy ne simagassa, vagy időnként ne ölelgesse meg. De ez az érzés nem kölcsönös.

Van, aki letagad belőle, van, aki hozzáad, és olyan is van, aki egyszerűen nem vesz róla tudomást. Akárhogy is viszonyulunk az életkorunkhoz, tudomásul kell vennünk, hogy alapjaiban határozza meg a mindennapjainkat, a cselekedeteinket. Az önazonosságunk, vagyis az identitásunk szerves részét alkotja, akár tetszik, akár nem.

Kevés dologban értenek egyet annyira a szakértők, mint abban, hogy a barátság jót tesz az ember egészségének, mivel csökkenti a stresszt és a magas vérnyomást, valamint a depresszió kialakulásának esélyét. S mindez nagyrészt annak köszönhetően, hogy az ember tudja, van akire számíthat.

Mindannyian ismerhetjük a helyzetet: beszélgetnünk, sőt mi több, érvelnünk kell egy nehéz személyiségű emberrel. Ehhez adunk most néhány fogódzót!

Azt jól tudjuk, hogy a pihentető alvásnak milyen nagy szerepe van az egészségünk megőrzésében, illetve abban, hogy fizikailag és szellemileg a legjobbat tudjuk nyújtani. Azonban az emberek nagy részének nem jut elegendő alvás. Mi minden állhat ennek hátterében, és mit tehetünk a probléma ellen?

Félórás extra alvásokat beiktatva könnyen hátunk mögött hagyhatjuk az alváshiány okozta problémákat, állítja egy új francia kutatás.

Szakértők új nevet adtak a krónikus fáradtság szindróma elnevezésű titokzatos tünetegyüttesnek, és újradefiniálták a betegséget annak érdekében, hogy a jövőben könnyebb legyen a diagnózis felállítása és a betegség kezelése.

A mai világ sokszor sarkall minket a rohanásra, az állandó teljesítés hajszolására. Mindig öröm azonban olyasmit olvasni, ami az ellenkezőjére biztat. Az egyik neves blog szerzője orvostudományi kutatások alapján javasolja nekünk a lazsálást.

Az öröm könnyeit meglehetősen nehéz megmagyarázni: miért sírjuk el magunkat egy pozitív érzelmi helyzetben, amikor a sírás alapvetően negatív reakció? Ez a kettősség segíthet helyreállítani az érzelmi egyensúlyunkat.

A kíváncsiságunk az egyik legkomolyabb motiváló erő, mely arra hajszol minket, hogy új felfedezéseket tegyünk és új élményeket tapasztaljunk meg. Egy nemrég publikált kutatás szerint azonban a kíváncsiság miatt még akkor is belemegyünk az újdonságok megtapasztalásába, ha tudjuk, hogy annak negatív következményei lesznek.

Sokak számára megdöbbentő, hogy hétfő reggel, a munkába érve eges kolléganők majd kicsattannak, vicceket mesélnek, és úgy csacsognak mintha épp egy karibi álomutazáson vennének részt. Vajon hogyan lehet elérni, hogy az ember így élje napjait?

A Science Translation Medicine tanulmánya kimutatta, hogy a koffein több mint stimuláns és valóban lelassítja a szervezet belső óráját.

Az biztos, hogy az egyik legnehezebb dolog a világon a bocsánatkérés. Amellett, hogy nehezen veszi rá magát az ember, az sem mindegy, hogyan csinálja. Egy kutatócsoport most megvizsgálta az emberi pszichét, hogy rájöjjenek, mi a legtökéletesebb módja a bocsánatkérésnek.

Mégis működik a vásárlásterápia? Ez a hír bizonyára jeges félelemmel tölti majd el azokat, akiknek minden hónap végén ki kell egyenlíteniük a család hiteleit.

A mentális betegségeket nagyon sok félelem, előítélet és tévhit övezi a köztudatban, ezekből adunk közre egy válogatást.

Érdekes, noha nem különösebben meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók: az élettartam függ a vagyoni helyzettől és attól is, hogy ki hol lakik.

Egy friss kutatás szerint a magas sarkú cipőt viselő nők nagyobb hatalom birtokosai, és az emberek egészen másképp viszonyulnak hozzájuk.

A napi hat óránál kevesebbet alvókat könnyebben ledönti a lábáról a nátha. A rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás és vitaminpótlás mellé a kutatók napi minimum hét óra alvást javasolnak, hogy elkerüljük a betegségeket.

A népesség közel tíz százalékát érintheti a krónikus álmatlanság: vagyis ha az alvási nehézségek, a gyakori ébredések legalább egy hónapig tartanak. Azonban még mindig meglehetősen keveset tudunk a betegségről.

Egy háromgyermekes anyuka a közelmúltban részt vett egy alvásdeprivációs kísérletben, amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatása van annak az emberi szervezetben, ha az szükségesnél kevesebbet alszunk - rendszeresen.

Ha valaki keveset alszik, természetesen fáradtabbnak fogja érezni magát, és nehezebben tud teljesíteni a munkahelyén, a magánéletében is morcosabb lesz. De mi van azokkal, akik végigalusszák az éjszakát, mégis kimerültnek érzik magukat?