A University of Delaware, a University of Pennsylvania, a Drexel University és a University of Arizona kutatói elsősorban arra voltak kíváncsiak, létezik-e összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek három legfontosabb rizikófaktora (a dohányzás, az egészségtelen étrend és a mozgásszegény életmód), valamint az alvás időtartama, illetve aközött, hogy valaki mikor fekszik le és mikor kel fel.
Az alvás hossza alapján három nagyobb csoportba osztották a résztvevőket, így voltak keveset alvók (akik hat óránál kevesebbet aludtak éjszakánként), megfelelő alvók (akik 7-8 órát aludtak), és sokat alvók (akik kilenc vagy annál több órát aludtak átlagosan). Arra is kitértek, hogy mennyire éltek aktívan, mennyit ültek a számítógép vagy a televízió előtt, mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, illetve milyen dohányzási szokásaik voltak.
Az eredmények alapján a kutatók megállapították, hogy nemcsak az alvás mennyisége, de annak időzítése is számít, és ez képes volt csökkenteni az egészségtelen életmód miatt kialakuló fokozott kardiovaszkuláris kockázatokat. Azonban, ha valaki túl sokat vagy éppen túl keveset aludt, illetve, ha valaki túl későn feküdt le, az fokozta a szívbetegségek kockázatát , ráadásul ezeket a jellemzőket összefüggésbe lehetett hozni az egészségtelennek tartott szokásokkal is.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy nemcsak az alváshiány okozhat betegségeket, de a túlságosan sok alvás is” – mondta Freda Patterson, a kutatás egyik vezető szerzője. „Ha képesek lennénk befolyásolni valaki alvási mintáit, akkor lehetséges, hogy egyéb egészségügyi problémák megoldása is egyszerűbbé válna. Az alvás ugyanis nagyon sok szempontból tanult viselkedés, és elsajátíthatunk jobb alvási szokásokat.”
A kutatás eredményeiről az Annals of Behavioral Medicine című szakmai folyóiratban számoltak be .
