A Vatikán a közelmúltban jelentette be, hogy Carlo Acutis, a londoni születésű és Milánóban nevelkedett fiú, aki 2006-ban, mindössze 15 évesen leukémiában halt meg, immár szentté avatható. Ezzel ő lesz az első Y generációs fiatal, akit ebben az elismerésben részesítenek, így felmerülhet a kérdés: pontosan mi miatt avatható valaki szentté?
Ahogy az IFLScience írja, a szentté nyilvánítás elég rendszeres dolog: csak a jelenlegi pápa már több mint 900 alkalommal tette meg. Maga az eljárás sokat változott az évszázadok során.
Mindennek utánajárnak
Ma az egyik fő "feltétele", hogy az illetőnek először meg kell halnia. Ezután legalább öt évnek el kell telnie ahhoz, hogy elindulhasson a folyamat (ez 1983 előtt még 50 év volt). "Ezáltal objektíven lehet kezelni a helyzetet, ennyi idő után már nem az érzelmek dominálnak" - olvasható az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia (United States Conference of Catholic Bishops, USCCB) oldalán. Előfordulhat, hogy a pápa hamarabb rábólint, mint például Teréz anya és II. János Pál pápa esetében: az ő szentté avatásukat rengetegen támogatták.
A várakozási idő letelte után a támogatók megkérhetik a helyi püspököt, hogy indítson vizsgálatot az illető életével kapcsolatban. Ez elég alapos munka. "Elő kell keríteni mindent, amit az adott személy írt, és minden, utána maradt dokumentumot alaposan meg kell vizsgálni. A folyamat minden lépését be kell tartani, mert könnyen lehet, hogy egy kihagyása miatt borul az egész" - magyarázta Gabriel O'Donnell tiszteletes, a katolikus egyház posztulátora.
Ez olvasandó oldalak ezreit jelentheti. A vizsgálat célja az, hogy bizonyítékokat találjanak az illető „hősies erényű” életére - és a mérce elég magasan van. James Martin tiszteletes szerint ez nem csak arról szól, hogy valaki nagy tetteket hajt végre, például vallást alapít vagy pápaként tevékenykedik: a személyének is szentnek kell lennie.
A dokumentációt aztán elküldik a Vatikánba, ahol a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja foglalkozik vele. Egy kilenc teológusból álló csoport megvizsgálja az esetet, és szavaz arról, hogy a jelölt kellően hősiesen élt-e vagy mártírhalált halt-e. Ha jóváhagyják, az ügyet továbbítják a kongregáció bíborosainak és püspökeinek. Ha ők is egyetértenek azzal, hogy az illető élete vagy halála megfelel a követelményeknek, továbbküldik az aktáját a pápának, és hivatalosan is tiszteletreméltónak vagy boldoggá nyilvánítják. A pontos cím attól függ, hogy mi teszi őt méltóvá.
Csodát kell tenni
Viszont a szentté avatáshoz egy csodát is kell tenni. "Tehát a csodának, ami általában egy orvosi csoda vagy felgyógyulás, egyszeri alkalomnak kell lennie. Alapvetően semmilyen más kezelésnek nem tulajdonítható, és csakis az imádkozásnak az eredménye kell, hogy legyen” - magyarázta Martin tiszteletes. Ezért orvosok és tudósok is megvizsgálják az eseteket, akiknek az a feladatuk, hogy racionális megoldást találjanak a történekre. "Ők nem azt mondják meg a Vatikánnak, hogy csoda történt-e vagy sem. Azt mondhatják, hogy nincs rá magyarázat" - folytatta Martin.
Ezen a ponton ismét a pápán múlik: ha kijelenti, hogy az illető imádkozásának köszönhetően történt a csoda, akkor ő jogosult a boldoggá avatásra. Acutis esetében a boldoggá avatás 2020-ban történt, amikor Ferenc pápa hivatalosan is csodának nyilvánította egy hétéves kisfiú gyógyulását egy ritka hasnyálmirigy-betegségből, miután hozzáért Acutis egyik ingéhez.
De ekkor még mindig nem számít szentnek. Ahhoz egy második csoda is kell, amely az illetőhöz köthető, és ennek a boldoggá avatás után kell megtörténnie - amikor is a kérdéses személy már halott. Ha ez sikerül, akkor végre hivatalosan is szentként ismerik el.
