Milyen szabályai vannak Magyaroszágon a gyermekplasztikai beavatkozásoknak? Milyen esetekben érdemes élni ezzel a lehetőséggel? Milyen kérések érkeznek a plasztikai szakorvosok irányába a szülők részéről? Egyebek mellett ezekről is beszélt dr. Vajtai Luca, a Bethesda Gyermekkórház plasztikai és égéssebész szakorvosa az Egy Csésze Egészség podcastsorozat közelmúltbeli részében.
Így kezelnek egy égéssérült gyereket
„Nincsen külön égéssebész és plasztikai sebész szemünk, bennünk van mindkettő mindig. Tehát már az első alkalommal, ha látunk egy égési sérültet, nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy mi lesz ebből, ha meggyógyult, és mi lesz, ha megnő” – fogalmazott a szakember.
Mint mondta, amikor beérkezik egy égéssérült gyermek, akkor az első alapellátás során ellenőrzik a sérülés mélységét. Ha szükséges, akut égési ellátást is kap a beteg, ami azt jelenti, hogy eltávolítják az égett, elhalt bőrt. Az így keletkezett bőrhiányt pedig valahonnan pótolni kell. Ha a páciens a teste nagy felületén égett meg, tehát nincs ép bőr, ahonnan pótolhatnák a hiányt, akkor ideiglenes megoldásokhoz folyamodnak a szakemberek. Egy súlyosabb égés azonban akár izmokat, idegeket, ereket és csontokat is érinthet, a legrosszabb esetben már csak az amputáció jöhet szóba.
Az égéssebészeti ellátás mellett a gyógytorna és a rehabilitáció, valamint a folyamatos utánkövetés is a gyógyulási szakasz része. „A gyerekek csodákra képesek. Sokkal jobban gyógyulnak, mint a felnőttek. Félelmetes akaratuk és fegyelmük van” – fogalmazott a szakorvos. Hozzátette, a gyerekek nagyon gyorsan nőnek, a heg viszont nem fog velük együtt nőni, ez pedig komolyan beszűkítheti az érintett terület mozgástartományát. Így az évek során újabb és újabb beavatkozásokra lehet szükség.
Amikor pedig megáll a növés, akkor a hegek funkcionális problémákat már nem okoznak, ám a 18 éven felülieket már inkább esztétikailag zavarja egy-egy ilyen sérülés nyoma. „Szépíteni, javítani mindig lehet, én azt gondolom. De eltüntetni nem lehet, tehát egy égési sérülésnek mindig lesz nyoma” – szögezte le dr. Vajtai Luca.
Mi a helyzet az egyéb plasztikai beavatkozásokkal?
A műsorban az is elhangzott, hogy nem csupán égési sérülések kapcsán merülhet fel a plasztikai műtét lehetősége. Ha például gyermekünknek elálló füle van, az akár meg is keserítheti a közösségbe kerülés időszakát. Az ilyen beavatkozásokat a szakemberek szerint éppen ezért még az iskolakezdés előtt javasolt elvégeztetni – nem orvostechnikai, inkább pszichés okokból. Dr. Vajtai Luca kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen szabályozás nincs arra vonatkozóan, hogy egy gyermek esetében milyen plasztikai műtétek végezhetőek el, így tulajdonképpen az orvosra bízzák a döntést. „Ez egy nagyon komoly felelősség” – vélekedett a szakorvos.
Az, hogy a gyermeknek nagy a füle, elképzelhető, hogy csak a szülőt zavarja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szakemberek a gyermekkel is beszéljenek, mert a beavatkozásra való igénynek belőle kell jönnie – hiszen a felépülési időszakot is neki kell végigcsinálnia. Az egyeztetést követően azonban adnak időt arra is, hogy a páciens meggondolja magát. Nagyobb beavatkozások előtt pedig pszichiátriai vizsgálatot is végeznek az érintettnél, és csak akkor hajtják végre a műtétet, ha arra mindenki rábólint.
Egyébként nagyon eltérő lehet a különböző korosztályokban az, hogy mi motivál valakit egy plasztikai beavatkozás elvégeztetésére. A kisebb gyerekek például a csúfolódást akarják ezzel megszüntetni, a serdülőknél azonban már egészen más áll a háttérben. „Nagyon érdekes, hogy a kamaszoknál inkább azt figyeljük meg, hogy ők nem akarnak kitűnni. Ő nem akarja, hogy feltűnő legyen, mert például nagyon nagy melle van, vagy emlőaszimmetriája van. Ő azt akarja, hogy ugyanolyan legyen, mint a többiek, tehát ne lógjon ki a sorból. Míg egy felnőtt, ha elmegy egy plasztikai sebészhez, ő kitűnni akar” – magyarázta a sebész.
A teljes adást itt hallgathatod meg:
