A sorozatnézés, a mobil örökös nyomkodása, a rengeteg játék: ezeket a viselkedési formákat összefüggésbe hozták azzal, hogy dopamincsapdába kerültünk. De mit is jelent ez, és mi a dopamin szerepe a kényszeres viselkedésünkben? A kérdést az IFLScience járta körbe.
A dopamin rengeteg dologban vesz részt: a mozgásban, a tanulásban, sőt még az anyatejtermelésben is szerepe van. A függőséggel is összefüggésbe hozható, és olyan kényszeres viselkedésekhez kötik, amelyek azonnali kielégülést nyújtanak számunkra. A telefon görgetése vagy játék a függőség egy formája?
A dopamincsapda elmélete
Minden egyes alkalommal, amikor legörgetünk a mobilunkon vagy megnézünk egy részt a sorozatunkból, egy aprócska jutalomdopamint kapunk. Aztán még egyet. És még egyet. De ezt gyorsan követi a dopamin szintjének csökkenése. „Agyunk úgy kompenzál, hogy egyre lejjebb és lejjebb és lejjebb visz minket” - mondta Dr. Anna Lembke pszichiáter, a Dopaminkorszak - Hogyan találjunk egyensúlyt a függőségekre épülő világban című könyv szerzője a The Guardiannek. Szóval tovább görgetünk, hogy tovább keressük a jutalomérzettel járó élményeket.
A dopamint először az 1970-es években hozták összefüggésbe a függőséggel. Ekkor kutatók megállapították, hogy patkányok kényszeresen elektromossággal stimulálják a dopaminnal kapcsolatos agyi területeket. A függőségre kezdetben csak a kábítószerrel való visszaélés kontextusában gondoltak. A dopamin szintje az agyban számos addiktív drog hatására megemelkedik, még azokra is, amelyek nem hatnak közvetlenül a dopaminerg rendszerre.
A dopamin felszabadulása lehetővé teszi, hogy öntudatlanul megtanuljuk az asszociációt az adott kellemes élményhez vezető viselkedés és körülmények között. Az ismétlések során dopamin társul ezekhez a viselkedésekhez, megerősítve a drogkereső viselkedést, amely szokássá válik.
A függőséget csak a 2010-es években terjesztették ki arra, amit ma viselkedési függőségnek nevezünk. Ezekben a rendellenességekben a dopaminszint növekedése bizonyos viselkedéseket (például szerencsejáték, játék és vásárlás) is megerősít, így azok szokássá, sőt kényszeressé válnak.
A szociális ingerek, mint például a mosolygó arcok, az üzenetek, esetleg még a kedvelések és értesítések, szintén aktiválhatják dopaminerg rendszerünket. A dopamin és a közösségimédia-tartalmak passzív fogyasztása, valamint a kényszeres görgetés közötti kapcsolat nem bizonyított. Egereknél azonban megállapították, hogy a dopamin spontán módon megemelkedik bizonyos viselkedésminták során - és ezek a viselkedések ezután nagyobb valószínűséggel ismétlődtek meg újra és újra. Ez azt mutatja, hogy a dopamin bármilyen kis viselkedést megerősíthet és szokássá tehet.
A függőségek közös tulajdonsága, hogy káros hatással vannak a mentális és fizikai egészségre. És az is, hogy a negatív hatások ellenére kitartunk a viselkedésformák mellett. A végtelen görgetést összefüggésbe hozták a mentális egészség romlásával (különösen a tinédzsereknél), ami más függőséget okozó viselkedésekhez hasonlít.
