Az emberek és a csimpánzok feltehetően körülbelül hatmillió évvel ezelőtt váltak el egymástól, ami evolúciós szempontból elég friss eseménynek számít. A gének tekintetében 98,8 százalékban hasonlítunk egymásra, ami azt jelenti, hogy genetikai kódunk mindössze 1,2 százaléka nem található meg a csimpánzokban- írja az IFLScience.
Ez nem hangzik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy az emberi genom körülbelül hárommilliárd bázispárból - vagyis genetikai információdarabkákból - áll, akkor ez a kis százalék körülbelül 35 millió eltérést jelent a két faj között.
Az ember és a csimpánz genomja közötti különbségek nagy része a transzkripciós faktorokat tartalmazó régiókban található. Ezeket genetikai "kapcsolókhoz" lehetne hasonlítani, amelyek megmondják a különböző géneknek, hogy mikor aktiválódjanak és mikor maradjanak "alvó" állapotban. Más szóval, emberi mivoltunk nagy részének semmi köze a fajunkra jellemző génekhez, hanem annak tulajdonítható, hogy a csimpánzokkal közös génjeink más módon fejeződnek ki.
Például az egyes agyi régióink neuronjait kódoló gének nagyjából ugyanazok, mint a csimpánzoké, de az aktivációs mintázatuk más. Ezért lehetséges, hogy több ilyen sejtet - és ezért nagyobb agyat - fejlesszünk ki, mint más főemlősök. Mindössze tehát a genom egy kis szakasza választ el bennünket egymástól, amely az idegrendszeren belüli sejtosztódás mértékét szabályozza, nem pedig a különböző idegsejtek létrehozását kódoló tényleges gének.
Ily módon a majdnem azonosnak tűnő genomok vadul eltérő fenotípusos tulajdonságokat eredményezhetnek. A gének lehetnek ugyanolyanok, de a génkifejeződést szabályozó részek finom különbségei teljesen más eredményt hozhatnak.
Van, amiben jobbak nálunk a csimpánzok
A tudósok még mindig próbálják megfejteni, hogyan működik pontosan a genomunk azon 1,2 százaléka, amely csak az emberekre jellemző. Egyes szakaszokat már sikerült azonosítaniuk. Például az ASPM nevű gén valószínűleg az emberi neurogenezissel és az agy méretével áll összefüggésben, míg egy másik, FOXP2 nevű gén a beszéd fejlődésével van kapcsolatban. A KRTHAP1 nevű gén pedig a haj- és szőrszálak egyik fő összetevőjére, a keratinra van hatással, és ezért magyarázatot adhat az emberek és a majmok szőrzete közötti különbségekre.
A csimpánzokkal nem közös génjeink közül sok az immunrendszer működésével kapcsolatos, ezért más-más betegségekre vagyunk hajlamosabbak. A csimpánzok például jobban ellenállnak a maláriának és bizonyos influenzavírusoknak, amelyekkel nekünk, embereknek meg kell küzdenünk. Ugyanakkor a tuberkulózissal jobban elbánunk náluk.
Legjobban: