Csak apró különbségek választanak el a csimpánzoktól

A bonobókkal együtt a csimpánzok az emberek legközelebbi rokonai. De ha genetikai szempontból közel azonosok vagyunk, akkor miért hatalmas az eltérés a viselkedésünkben és a megjelenésünkben?

Az emberek és a csimpánzok feltehetően körülbelül hatmillió évvel ezelőtt váltak el egymástól, ami evolúciós szempontból elég friss eseménynek számít. A gének tekintetében 98,8 százalékban hasonlítunk egymásra, ami azt jelenti, hogy genetikai kódunk mindössze 1,2 százaléka nem található meg a csimpánzokban- írja az IFLScience.

Ez nem hangzik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy az emberi genom körülbelül hárommilliárd bázispárból - vagyis genetikai információdarabkákból - áll, akkor ez a kis százalék körülbelül 35 millió eltérést jelent a két faj között.

Az ember és a csimpánz genomja közötti különbségek nagy része a transzkripciós faktorokat tartalmazó régiókban található. Ezeket genetikai "kapcsolókhoz" lehetne hasonlítani, amelyek megmondják a különböző géneknek, hogy mikor aktiválódjanak és mikor maradjanak "alvó" állapotban. Más szóval, emberi mivoltunk nagy részének semmi köze a fajunkra jellemző génekhez, hanem annak tulajdonítható, hogy a csimpánzokkal közös génjeink más módon fejeződnek ki.

csimpánz
Egy kölyökcsimpánz és a gondozója. Fotó: Getty Images

Például az egyes agyi régióink neuronjait kódoló gének nagyjából ugyanazok, mint a csimpánzoké, de az aktivációs mintázatuk más. Ezért lehetséges, hogy több ilyen sejtet - és ezért nagyobb agyat - fejlesszünk ki, mint más főemlősök. Mindössze tehát a genom egy kis szakasza választ el bennünket egymástól, amely az idegrendszeren belüli sejtosztódás mértékét szabályozza, nem pedig a különböző idegsejtek létrehozását kódoló tényleges gének.

Ily módon a majdnem azonosnak tűnő genomok vadul eltérő fenotípusos tulajdonságokat eredményezhetnek. A gének lehetnek ugyanolyanok, de a génkifejeződést szabályozó részek finom különbségei teljesen más eredményt hozhatnak.

Van, amiben jobbak nálunk a csimpánzok

A tudósok még mindig próbálják megfejteni, hogyan működik pontosan a genomunk azon 1,2 százaléka, amely csak az emberekre jellemző. Egyes szakaszokat már sikerült azonosítaniuk. Például az ASPM nevű gén valószínűleg az emberi neurogenezissel és az agy méretével áll összefüggésben, míg egy másik, FOXP2 nevű gén a beszéd fejlődésével van kapcsolatban. A KRTHAP1 nevű gén pedig a haj- és szőrszálak egyik fő összetevőjére, a keratinra van hatással, és ezért magyarázatot adhat az emberek és a majmok szőrzete közötti különbségekre.

A csimpánzokkal nem közös génjeink közül sok az immunrendszer működésével kapcsolatos, ezért más-más betegségekre vagyunk hajlamosabbak. A csimpánzok például jobban ellenállnak a maláriának és bizonyos influenzavírusoknak, amelyekkel nekünk, embereknek  meg kell küzdenünk. Ugyanakkor a tuberkulózissal jobban elbánunk náluk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, délutántól viszont nagyobb területen csökken a felhőzet. A nap első felében többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. Délután főként a keleti és déli tájakon lehet csapadék. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között, az Északi-középhegység területén néhol 12 fok alatt valószínű. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!