A Nagyböjt többek között vallási és egészségi okok miatt alakult ki, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt szervezetünk gyógyításában is fontos szerepet játszik. A hagyomány mellett fontos, hogy a korszerű és egészséges táplálkozás elveire is figyeljünk, ízlésünknek, igényeinknek és pénztárcánknak megfelelően válogatva.
Böjti szokások
A húsvéti böjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. Szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be, a buddhisták és a muzulmánok körében teljes lemondást igényel, rendszeres vagy többszörös "koplalást" javasol. A katolikus egyház Nagypéntekre ír elő kötelező böjtöt, a Nagyböjt többi napján a hívőkre bízza a lemondás idejét, mennyiségét és mivoltát.
A böjt nem fogyókúrás program, nem jelent teljes lemondást, célja nem az éhezés, hanem a fizikai és szellemi megtisztulás. Napjainkban viszont sokan inkább fogyás, illetve méregtelenítés céljából kezdenek bele a böjtölésbe.
Minden böjt során tartózkodni kell a feldolgozott, finomított élelmiszerektől , a húsoktól, és az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerektől, valamint a zsírban sült ételek is kerülendőek. Egyes kúrák teljes ideje alatt tiltott a szilárd táplálék bevitele a szervezet tehermentesítésének céljából.
Léböjt
A böjtölés egyik leginkább bevált módja a kizárólagos folyadékbevitel, amit léböjtnek nevezünk. A léböjtnek számos fajtája van, lehet napszakos, heti egy napos, három-négy napos, vagy akár 10 napos is, melyek különböző mértékű testtömeg csökkenést ígérnek. Bármelyik fajtája is kerül kiválasztásra, fontos, hogy az étrendben a szilárd táplálékot tartalmazó ételek a fokozatosság elvének megfelelően egy-egy étkezést kicserélve, napról-napra kerüljenek leépítésre.
A böjt megtörése is ugyanilyen figyelmet igényel, kezdetben a könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szilárd táplálékok kerüljenek bevezetésre. Táplálkozás-élettani szempontból a méregtelenítő kúrák nem ajánlottak, ugyanis a kúra során a szervezet nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, így az egészség számára veszélyes hiányállapot alakulhat ki.
A tészta kiváló böjti étel
A húsvéti böjt hagyományának és az egészséges táplálkozásnak is megfelelő étel a tészta. A tésztafogyasztással kapcsolatban azonban számos tévhit terjedt el. Sokan a tésztát okolják az elhízás és a cukorbetegség kialakulásáért, azonban ezen népbetegségek elterjedése a XXI. századra tehető, míg a tésztafogyasztás jóval korábbról, a római időktől eredeztethető.
A tészta az Olaszországban és a Földközi-tenger menték élők körében is folytatott mediterrán étrend alapját képezi, ahol nem csak a böjtben, de a mindennapokban is fontos élelmiszer. Az európai országokban a hagyományos mediterrán étrend az egészséges táplálkozás egyik modellje. Több tudományos kutatás is kimutatta a tésztafogyasztás étrendbe iktatásának pozitív hatásait a mediterrán étrend keretein belül. Egy izraeli tanulmány a mediterrán étrend testtömegcsökkentő hatását vizsgálta, melyben kimutatták, hogy a mediterrán étrendet követők körében mutatkozott a legnagyobb mértékűnek a testtömeg csökkenés. Az étrend javította a szénhidrát-anyagcserét, és csökkentette a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.
Tápanyagokban gazdag alapanyag
A száraztészta gabonafélék őrleményeiből, vízzel, tojással vagy anélkül, esetleg egyéb anyagok felhasználásával készül. A tojással készülő tészta gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás. Vitaminok közül E-, A-, B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaz nagyobb mennyiségben, ásványi anyagok közül pedig kalciumban, magnéziumban, káliumban, foszforban és vasban bővelkedik. Minél több tojással készül a tészta, annál nagyobb a fehérje-, zsír- és koleszterin-, valamint B1- és B2-vitamintartalma. A tojás komplett fehérjeforrás, tartalmazza a szervezet működéséhez szükséges összes aminosavat, így a tojással készült tészta fogyasztásával megelőzhető a hiányállapot kialakulása, melyre a böjt alatt fokozottan figyelni kell.
A durumbúzából készült tésztában általában nincs tojás. A durumbúzából készült tészták glikémiás indexe alacsonyabb, 30-50% között van, a belőle származó szénhidrát fokozatosan szívódik fel. Ez a tésztafajta a durumliszt miatt B-vitaminokban gazdagabb, nagyobb rosttartalmának köszönhetően csökkenti az éhségérzetet, ezáltal megkönnyítheti a böjt betartását, valamint elősegíti a megfelelő bélmozgást, segíthet pl. székrekedés rendezésében is. Ma már durumliszt és tojás keverékéből készült tészta is kapható, mely talán a legjobb választás, hiszen egyesíti a tojás és tápanyagokban gazdag durumliszt pozitív tulajdonságait.
Energia- és zsírszegény mártások
A tészta táplálkozás-élettani szempontból is értékes összetevőket tartalmaz és emellett a böjti étrendbe is kiválóan beilleszthető. Azonban nem mindegy, hogy mit-mivel fogyasztunk, nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő feltét kiválasztására. Egy nyers vagy párolt zöldségekkel, energia- és zsírszegény mártásokkal elkészített tészta bármikor helyet kaphat egy megfelelően összeállított energiaszegény étrendben. A húsos tészták helyett halas vagy más fehérjét tartalmazó "húspótló" zöldség kerülhet az asztalra. Ez lehet gombás, tofus (szójatúrós), spenótos, zöldborsós, vagy csicseriborsós tészta is. Ajánlatos a zöldfűszerek használata, a petrezselyem, a snidling, a kapor, a bazsalikom vagy a koriander fontos vitamin- és ásványianyag-források, elősegítik a könnyű emésztést, legtöbbjük egyben gyógynövény is. A hidegen sajtolt olajok használata pedig esszenciális zsírsavtartalmuk miatt előnyös. A tészta és a saláta együttes fogyasztása hamarabb vezet teltségérzethez, ezáltal kevesebb energia kerül elfogyasztásra.
A tészta fogyasztása bátran alkalmazható a böjti időszakban, a változatos és mértéktartó táplálkozás alapjaként.
Forrás: Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet
