A stressz – és a gyengülő immunrendszer – miatt előfordulhat, hogy sűrűbben kell megküzdenünk a felső légúti betegségekkel, de jelentkezhet szabálytalan légzésritmus, nehézlégzés vagy fulladás is. A tünetek most, a világjárvány idején különösen ijesztőek lehetnek. Jó lenne továbbá, ha ezzel véget is érne azon egészségügyi panaszok felsorolása, amelyet a tartósan fennálló stressz okozhat, de sajnos nincs így. De mikor is okozhat bajt a stressz? Nézzük!
Folyamatos készenléti állapot
A stressz tulajdonképpen egy természetes válaszreakció, amelyet a környezetünkben bekövetkező változásokra adunk. Testünk ilyenkor készenléti állapotba kapcsol, ami nagyon jól jöhet, ha valóban veszélyben vagyunk és esetleg menekülnünk kell. Napjainkban viszont már ritkábban vagyunk kitéve ilyen szélsőséges veszélyeknek, a stressz azonban még így is az életünk része időnként.
A stressz hatására a testünk bizonyos funkciói – például az emésztés – lelassulnak, míg egyes folyamatok felpörögnek. Emelkedik a vérnyomásunk, valamint gyorsul a légzésünk és a pulzusunk. Addig egyébként nincs is semmi gond, amíg ezek a változások csak átmenetiek. A hosszú távon, hetekig vagy akár hónapokig is fennálló készenléti állapot azonban több fronton is támadásba veszi szervezetünket, és akár tartós egészségkárosodásokat is okozhat. Jobban járunk tehát, ha nem bagatellizáljuk el testünk vészjelzéseit.
Tünetek, amelyek krónikus stresszre utalnak
Amikor a mindennapi kihívások miatt már annyira összecsapnak a fejünk felett a hullámok, hogy egy percre sem tudunk nyugodtan leülni és hátradőlni, annak előbb-utóbb meg lesz a böjtje. Ha érzelmileg és mentálisan nem vagyunk rendben, azt idővel a fizikai jóllétünk is megsínyli. A folyamatos feszültség jellemzően az alábbi tüneteket váltja ki:
- koncentrációs zavarok
- feledékenység
- konstans fáradtság
- alvászavarok
- ingerlékenység
- gyakori fejfájás, migrén vagy egyéb testi fájdalmak
- izommerevség, főként az állkapocs és nyak izmait érintve
- egyre gyakoribb alkohol- és/vagy drogfogyasztás (a megnyugvás reményében)
A krónikus stresszre egyébként az is jellemző, hogy viszonylag alacsony intenzitású, azonban tartósan fennáll, ezért összességében sokkal rosszabb hatással van a szervezetünkre, mint az akut traumák – hívta fel a figyelmet egy korábbi posztjában a lelki és mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt. Mint írták, a tartós feszültséget olyan mindennapi bosszúságok és nehézségek váltják ki, mint például a munkahelyi vagy iskolai leterheltség, a párkapcsolati és családi gondok, az egészségügyi problémák, a romló teljesítmény, illetve a bármilyen okból kialakult belső konfliktus.
Az egészségszorongás egy valós és igen komoly probléma, amelyet a koronavírus-járvány csak még tovább súlyosbított.
Hol támad a krónikus stressz?
A tartós stressz közvetlenül és közvetetten is komoly egészségügyi problémákat idézhet elő. Ráadásul az aggasztó tünetek még több idegeskedésre késztetnek, így panaszaink tovább erősödnek, majd később állandósulnak, kialakul tehát egy ördögi kör. Az alábbiakban bemutatjuk, hány oldalról számíthatunk a krónikus feszültség támadására.
Psziché. A tartós és kezeletlen stressz több pszichiátriai zavar kialakulásában és fennmaradásában is szerepet játszik. Alvászavarokkal, szorongással és pánikrohamokkal kell szembenéznünk, illetve depresszió is kialakulhat.
Immunrendszer. A folyamatos feszültség hatására jelentősen csökken az immunsejtek kortizol iránti érzékenysége. Ennek következményeként gyengül az immunaktivitás, amelynek jellegzetes jele lehet például, hogy lassabban gyógyulnak a sebeink, illetve több időt vesz igénybe az egy-egy sérülés utáni felépülés. Nő az allergiák és autoimmun betegségek kialakulásának esélye is.
Szív- és érrendszer. A stresszválasz része, hogy az artériák összehúzódnak, emiatt pedig emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám, de tartósan növekedhet például a vércukor- és a vérzsírszint is. Hosszú távon ez komoly károkat okozhat, jelentősen nagyobb lesz például az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikója is.
Légzőrendszer. A stressz miatt gyengülhet az immundrendszer, emiatt pedig előállhat az, hogy sűrűbben kell megküzdenünk felső légúti betegségekkel. Jelentkezhet ugyanakkor szabálytalan légzésritmus, nehézlégzés vagy fulladás is. Ezek a tünetek ijesztőek lehetnek – főleg a koronavírus-járvány és az influenzaszezon idején –, ezért még inkább felerősíthetik a stresszt. Sok esetben szorongás és gyakori pánikroham a végeredmény.
Emésztőrendszer. A rendszeresen fennálló stressz következtében az emésztőrendszerünk is sérülékenyebbé válik. Ilyenkor gyakran jelentkezik puffadás, fájdalom, hasmenés vagy székrekedés. Fokozódik a gyomor- és bélfekélyek kialakulásának kockázata.
Szexuális élet. Az állandósult idegesség csökkenti a szexuális vágyat, illetve felboríthatja a hormonrendszert. Nőknél menstruációs zavar, premenstruációs szindróma (PMS), krónikus gyulladások, sőt még spontán vetélés is előfordulhat, férfiaknál pedig a korai magömlés és az impotencia megjelenése számít tipikus panasznak. A termékenységet mindkét nem esetében jelentősen ronthatja a folyamatos feszültség.
Hogyan mérsékelhetőek a káros hatások?
A stressz számtalan forrásból táplálkozhat, ezért életszerűtlen az az elképzelés, hogy maximálisan ki tudunk zárni az életünkből minden feszültséget gerjesztő tényezőt. Érdemesebb inkább különböző stresszkezelési technikákkal kísérletezni, és megtalálni azt a módszert, amellyel a leghatékonyabban "kiereszthetjük a gőzt" – aztán pedig elegendő időt is kell szánnunk erre a tevékenységre. Tökéletes erre a célra például a rendszeres testmozgás, a meditáció, a különböző légzésgyakorlatok, a jóga, a zenehallgatás vagy az olvasás is. Ügyeljünk továbbá arra, hogy eleget aludjunk, hiszen megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül szinte esélyünk sincs hatékonyan megbirkózni a stresszel.
