A koronavírus-járvány kirobbanása óta szinte mindenki jobban aggódik az egészsége miatt. Egyeseknél azonban ez igen komoly szorongásban nyilvánul meg, és az érintettek minden vélt vagy valós tünet mögött a COVD-19-et sejtik. Ez a plusz stressz pedig különösen megnehezíti azok életét, akik már a pandémia előtt is küzdöttek egészségszorongással. De miből fakadhat ez és hogyan lehet kezelni? Ezekre kereste a választ a Health cikke .
Mi az az egészségszorongás?
Először is fontos tisztázni, hogy az egészségszorongás nem egyenlő a hipochondriával . Míg az előbbi egy szorongásos zavarra, a megbetegségtől való rettegésre utal, addig az utóbbi egy olyan szomatoform zavar, amely során az érintett pszichésen észleli is magán a feltételezett betegség fizikai tüneteit. Mindkét problémára igaz viszont az egészséggel és a betegségekkel való kényszeres foglalkozás, valamint a konstans félelem. Az egészségszorongás egyébként gyakran a kényszerbetegség, a pánikbetegség vagy egyéb mentális zavarok kísérőjeként alakul ki. A szorongásos zavar súlyossága széles sprektumon mozog, és még az adott személynél is hullámzó lehet attól függően, hogy éppen milyen élethelyzetben van. "Tulajdonképpen arról van szó, hogy az agy nem tudja megkülönböztetni a valódi veszélyt az elképzelt veszélytől" - magyarázta Merav Gur klinikai pszichológus.
A probléma konkrét kiváltó okát nem lehet meghatározni, azonban több tényezőről is ismert, hogy növeli a szorongás kialakulásának kockázatát. Aki például túlzottan érzékeny a testével kapcsolatos legapróbb változásokra is, annál óhatatlanul előfordulhat, hogy előbb-utóbb a legrosszabbra gondol, akárhányszor felfedez egy új dudort a bőrén, vagy éppen szúró érzést tapasztal a hasában. Ezek gyakran ártalmatlan és átmeneti jelenségek, ám ha valaki túlzottan aggódik miattuk, akkor a plusz stressz az érintett étkezési és alvási szokásait is megváltoztathatja, ennek következtében pedig még több szokatlan tünetet észlelhet és még jobban idegeskedhet. Egy igazi ördögi körről van tehát, amelyből csupán azt a következtetést tudja levonni a beteg, hogy valami nagyon nincs rendben az egészségével.
Növeli a szorongásos zavar kockázatát továbbá, ha az illetőnek valóban volt már korábban súlyos betegsége, vagy ha családja valamely tagját érintette szorongási rendellenesség vagy súlyos egészségügyi probléma. Szintén fokozza az egészségügyi szorongás veszélyét, ha az érintett átélt már traumatikus élményeket az egészségével kapcsolatban, és természetesen az sem tesz jót, ha ijesztő egészségügyi híreket hall nap mint nap - például a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
A járvány csak rontott rajta
A koronavírus-járvány idején az egészségügyi szorongás sokaknál felerősödött, illetve kényszeres kézmosásban, lázmérésben és önellenőrzésekben nyilvánult meg. Az érintettek emellett folyamatos "mi lenne, ha..." forgatókönyvek gyártásába kezdtek, gyakran néztek utána az interneten egyes vélt vagy valós tüneteiknek, és indokolatlanul sokszor kerestek fel orvost - akár többet is -, hogy bebizonyosodjon, hogy COVID-19 -betegségük van.
Az egészségünk iránti aggódás egészséges határát viszonylag nehéz meghúzni, ugyanis egy bizonyos szintig ez még hasznos is lehet. Hiszen ha egy konkrét betegségre gyanakszunk, akkor nagyobb eséllyel keresünk fel egy szakembert a panaszainkkal. Ám ha akkor is görcsösen aggódunk egy bizonyos betegség miatt, ha egyértelműen semmilyen tünetünk és kimutatható elváltozásunk nincs, akkor ez már egyáltalán nem mondható normálisnak.
Hogyan kezeljük a szorongásunkat?
Az egyik legalapvetőbb tanács annak, aki aggódik bizonyos tünetei miatt, hogy kérje ki egy olyan egészségügyi dolgozó véleményét, akiben megbízik. A koronavírus-járvány idején azonban még a szokásosnál is leterheltebbek az orvosok, ezért kevesebb türelmük marad az egészségügyi szorongók - legtöbbször alaptalan - aggodalmaira. A kötelező bejelentkezés bevezetése és az oltási program elindítása pedig azt eredményezte, hogy még a háziorvosokat is szinte lehetetlen elérni telefonon. Érdemes tehát inkább az online fórumokon feltenni kérdéseinket. A COVID-19-től való rettegést egyébként enyhítheti a védőoltás beadatása, illetve a hírfogyasztás korlátozása is.
Maga a szorongás azonban néhány tanácstól és megnyugtató szótól nem fog eltűnni. A "kigyógyuláshoz" a mentális egészség visszaállítására van szükség. Ehhez érdemes keresni egy olyan terapeutát, aki az egészségügyi szorongásra és a kényszerbetegségekre specializálódott. Jótékony hatással bír továbbá, ha az érintettek kidolgoznak olyan megküzdési stratégiákat, amelyekkel továbbra is végezhetik a számukra örömet okozó tevékenységeket, mégsem érzik magukat veszélyben. Tehát nem kell lemondaniuk a társasági programokról és a hobbikról, mindössze kerülniük kell a zsúfolt helyeket, vagy kihasználni az online lehetőségeket.
