Bár mindig is fontos volt, hogy mentálisan (is) egészségesek legyünk, most, a világjárvány idején még erőteljesebben kell törekednünk erre: a pandémiás helyzet ugyanis olyan sokféle nehézséget hozott az életünkbe, hogy csak úgy tudunk felszínen maradni, ha a testünk mellett a lelkünkkel is foglalkozunk. Az USA TODAY két mentális egészségügyi szakértőt - Vaile Wrightot és Lynn Bufkát, mindketten az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) vezetői - kérdezett meg arról, hogyan tudjuk ellenőrizni mentális jóllétünket.
Vonuljunk el
Az első lépés, hogy találjunk egy csendes helyet, ahova pár percre elvonulhatunk "magunkkal". Úgy ugyanis nehéz befelé figyelni, ha közben mondjuk dolgoznunk kell, másokkal kell foglalkoznunk, vagy beszélgetéssel zavarnak minket. "A multitasking szinte már lételemünkké vált, így alig engedjük meg magunknak azt, hogy leüljünk, és ne csináljunk mást, csak gondolkodjunk. Ezért fontos, hogy időnként megteremtsük a lehetőséget a lecsendesedésre" - magyarázza Wright.
Gondoljuk át, helyt tudunk-e állni
Ha ez megvan, kezdjük azzal, hogy átgondoljuk, képesek vagyunk-e megfelelően működni a mindennapi életben - szakemberek szerint ugyanis ez a mentális jóllét fontos mércéje. "Az egyik leglényegesebb mutató az, hogy az illetőnek valóban gondjai vannak-e a mindennapi életvitelével. Képes-e jól helytállni anyaként, tanárként, házastársként? Ha az utóbbi időben olyan területeken is küzd, ahol korábban nem volt gondja, akkor az azt jelzi, hogy valami nincs rendben" - mutat rá Bufka.
Vizsgáljuk meg az érzéseinket, viselkedésünket
A következő, hogy górcső alá vesszük, hogyan viselkedünk, milyen érzések kavarognak bennünk. Nagyon egyéni, ki hogy érzi magát "alapállapotban", ezért a szakértők szerint figyelni kell a hangulatunkban bekövetkező változásokra. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- Változott a viselkedésem? Ha igen, hogyan?
- Változtak az érzéseim? Ha igen, hogyan?
- Találok-e még örömet azokban a dolgokban, amelyek egykor boldoggá tettek?
- Ingerlékenyek vagyok másokkal szemben?
- Tényleg jobban le vagyok törve, mint általában?
- Többet katasztrofizálok, mint általában szoktam?
- Kerülöm az embereket?
Vegyük figyelembe azt is, hogy a "tünetek" mióta állnak fent. Bár mindenkinek lehetnek rossz napjai, a szakértők szerint diagnosztikai szempontból aggodalomra adhat okot, ha valaki két hétnél hosszabb ideig érzi magát rosszul. Ilyenkor célszerű lehet szakember segítségét kérni.
Nézzük meg, nem üzen-e a testünk
A testünk (is) próbál jelezni nekünk, ha lelkileg nem vagyunk jól, hiszen a mentális és a fizikai egészség elválaszthatatlan egymástól. A mentális egészségünk ellenőrzésének sarkalatos pontja tehát, hogy megnézzük, nem igyekszik-e közölni velünk valamit a testünk . Kérdezzük meg magunktól az alábbiakat:
- Jól alszom?
- Egészségesen, kiegyensúlyozottan étkezem?
- Csikorgatom a fogaimat?
- Feszülnek-e az izmok a nyakamban, vállamban?
- Olyan aktív vagyok, amilyen mindig is lenni szoktam?
Könnyebb megelőzni a bajt, mint kimászni belőle
Ezt az egyszerű, ám annál fontosabb gyakorlatot kellene rendszeresen elvégeznünk. Válaszainkból, gondolatainkból, érzéseinkből sok mindent leszűrhetünk, az "eredmények" pedig rámutathatnak, szükséges-e változtatnunk, és ha igen, miben. Ne várjuk meg, amíg a dolgok rosszra fordulnak, intenek a szakemberek. Mint hangsúlyozták, egy tökéletes világban az emberek akkor is szánnának időt a fentiekre, amikor nem küzdenek valamivel, hanem jól érzik magukat. Sokkal könnyebb ugyanis megelőzni a bajt, mint kimászni belőle. "Ha fizikálisan nem érezzük jól magunkat, orvoshoz megyünk, hogy segítsen rajtunk. Így kellene hozzáállni az érzelmi jóllétünkhöz is" - húzza alá Wright.
