Eljárt az idő a hagyományos terápiák fölött

A világon keletkező összes adat harmada az egészségügyhöz kapcsolódik. Ezen a területen tehát hihetetlen az információbőség, amit viszont egyelőre nem használunk ki elég hatékonyan. Ezzel a mennyiséggel kezdeni lehet, sőt kell is valamit – hangzott el a 3. Digital Health Summit konferencián.

A gyógyszeripar jelenleg abban a sorsdöntő pillanatban van, amikor az egészségügyi ellátás hagyományos modelljei – köztük gyógyszerek, terápiák – idejétmúlttá váltak az egészségügyi adósság növekedése, az egészségügyi rendszer erőforrásaira nehezedő terhelés, a Covid-19 hatása és a népesség elöregedése miatt – mondta a 3. Digital Health Summit konferencián Anna Loughran, a Novartis Lengyelország képviseletében. Éppen ezért kulcsfontosságú a betegutak optimalizálása, illetve a holisztikus betegellátás a megelőzéstől a diagnosztikán és a kezelésen át az ellátás új technológiákat felhasználó monitorozásáig. Az egészségügyi ökoszisztémában az innováció átvételét elősegítendő, új típusú partnerségek kialakítására van szükség kórházakkal, orvosokkal és technológiai partnerekkel.

Itt is segít a mesterséges intelligencia

Az egészségügy digitalizációja és a növekvő adathozzáférés forradalmasítja a technológiák (pl. gyógyszerek) életciklusának minden állomását. Ez a fókusza a Roche és az IQVIA tevékenységének is, aminek keretében a rutinszerű ellátásból származó evidenciák (real-world evidence, RWE) a klinikai kutatások eredményeit kiegészítve hozzájárulnak ahhoz, hogy újszerű gondolkodással és adatfeldolgozással komplexebb képet nyújtsanak az egészségügyi megoldások előnyeiről – mondta Dr. Szedlay Gyöngyi nemzetközi vezető az IQVIA képviseletében. A szakember azt is kiemelte, hogy a klinikai vizsgálatok esetében az egyik legfontosabb feladat a betegek megtalálása, amihez ma már sok esetben mesterséges intelligenciát használnak. Az ehhez hasonló megközelítések hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak az innovatív terápiákhoz.

Az Abbott németországi keynote előadója, Florian Lange arról beszélt, hogyan viszonyulnak a magánszemélyek az egészségügyi adat egyre meghatározóbb szerepéhez önmaguk monitorozásával az okos eszközükön keresztül, és mindezt hogyan követi a világ legnagyobb techóriása figyelemmel. Misszióként hangsúlyozta, hogy az egészségügyi megoldások hozzáférhetőségét decentralizálni, digitalizálni és demokratizálni kellene. Az Abbott fő célja az, hogy értéket teremtsen az egészségügyi intézmények számára innovációival, és ezáltal emelje a páciensek betegútjának és adatértelmezésének biztonságát.

digitális egészségügy, egészségügy,
Digitalizáció nélkül nincs modern egészségügy. Fotó: Getty Images

Piacvezető az idegtudományok területén

A Biogen küldetése: az idegtudomány területén úttörőnek számító kutatásokat végezni. Egyetlen más betegségterületen sem mutatkozik akkora igény – vagy ígéret az orvosi áttörésekre –, mint az idegtudomány terén – kezdte előadását Kókai-Nagy Ákos, a Biogen Hungary ügyvezető igazgatója. A Biogen Digital Health (BDH) a vállalat egyik stratégiai pillére, amely a digitális egészségügy területén tevékenykedik és a fejlett technológiák alkalmazását vizsgálja az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi gyakorlat javítása érdekében. A BDH víziója a betegek életének átalakítása a személyre szabott és a digitális orvoslás megvalósításával az idegtudományok területén.

Ezen digitális megoldások támogatják a kutatás-fejlesztést, a betegellátást, a neurológiai betegségek megértését, előrejelzését, diagnosztizálását, valamint azok kezelését. Ehhez a vállalat 3 fő területre összpontosít:

  • a személyre szabott gyógyítás lehetősége a K+F területen,
  • a betegút javítása digitális megoldások révén,
  • valamint új egészségügyi ellátási modellek azonosítása digitális beavatkozásokkal.

Mindezek biztonságosabb, eredményesebb, megfizethetőbb és méltányosabb ellátást biztosítanak a betegeknek. Az adattudomány, a biológia és a digitális technológiák összekapcsolódásával pedig létrejöhet egy olyan tudásplatform, ahol a betegek, az orvosok és az intézmények igényei is találkoznak, és számos, ma még nyitott kérdésre választ kaphatunk.

A koronavírus-járvány digitális fellendülést hozott Magyarországon az egészségügyben, mind a betegek, mind az orvosok oldaláról. Mutatjuk, milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak a digitális megoldások.

Kulcs az adatelemzés

A gyógyszeriparban az innováció nem csak a laboratóriumokban zajlik. Ma már az adatok elemzésének képessége a kulcs, akár terápiafejlesztésről, akár népegészségügyi fejlesztésről van szó – hívta fel a figyelmet Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója. A rendelkezésre álló adatsorok kombinálásával és együttes értékelésével az érintett betegcsoportok teljes diagnosztikus és terápiás útja, valamint a valós betegségteher feltérképezhető, így tudhatjuk hol érdemes beavatkozni és fejleszteni elsősorban a betegutakat. Az adatok hatékony felhasználását célozza például az AstraZeneca és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése, amelynek keretében a jelenleg 1,5 millió főre becsült, idült vesebetegségben szenvedők ellátásának javítása érdekében történnek elemzések.

Az innovatív gyógyszergyártók – mint amilyen az AstraZeneca is – elképesztő mennyiségű adatot dolgoznak fel a klinikai kutatások során. Ennek értelmezéséhez a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használata elengedhetetlen. A technológia lehetővé teszi azt, hogy gyorsabban, több adatforrást felhasználva fejlesszünk új gyógyszereket – tette hozzá Dr. Irás Béla, az AstraZeneca orvosi osztályának vezető munkatársa.

Ötéves az EESZT

Abban az esetben, ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere leállna, visszakerülnénk a középkorba – kezdte előadását Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) vezetője. Az indulás óta – immár öt éves az egészségügy „felhőjeként” is nevezett Tér – kétmilliárd, betegellátáshoz kapcsolódó adat került be a központi adatbázisba, de egységes koncepció mentén folyamatosan fejlődik a rendszer. Hamarosan például az otthoni mérőeszközök (vércukorszintmérő, inzulinpumpa, vérnyomásmérő, pulzoximéter) adatai is elérhetőek lesznek.

A koronavírus-járvány alatt csaknem két tucat, digitalizációt támogató fejlesztés történt. A többi között épült egy, a telemedicinális háziorvosi ellátást támogató rendszer, előkészítették az oltási infrastruktúrát, és mindenki számára elérhetővé tették az Uniós Digitális Covid-igazolványt, ami biztosította a szabad utazás lehetőségét. Emellett létrejöttek az ápolást támogató alrendszerek, amelyek segítségével könnyebben azonosíthatók a betegek, nőtt a betegbiztonság, és csökkent az adminisztráció.

A strukturális adatgyűjtéssel kapcsolatban Szabó Bálint azt is elmondta, hogy ma már az adat utazik, nem a páciens. Így egyszerűbbé vált a kismamák szja-kedvezményének jóváírása, a vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági igazolás kiállítása, valamint a tartós betegek igazolásának ügyintézése. Folyamatosan új funkciókkal és új technológiákkal bővülnek a jövőben is.

Hiába van weboldal, ha korlát is van

A gyógyszer-nagykereskedők naponta 1,5 millió gyógyszert szállítanak ki, míg az autóik napi 100 ezer kilométert tesznek meg. A forgalmazott gyógyszerek száma Magyarországon 15 ezerre tehető, az online értékesítés aránya viszont csak 0,8 százalékon áll, ami nem igazán kedvező – jelentette ki a rendezvényen Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke, a Phoenix Pharma vezérigazgatója. A szakember a gyógyszerellátási lánc legfontosabb problémái között említette a gazdasági fenntarthatóságot. Egyre csökken a gyógyszertárak árrése, jelentős munkaerőhiánytól szenvednek, a patikák száma is visszaesőben, és jelenleg 1500 településen egyáltalán nincs is gyógyszertár. Nagyon hiányzik egy egyeztetett, konszenzuson alapuló vízió, hogyan is néz majd ki tíz év múlva a hazai gyógyszerellátás rendszere. A webáruházak indítása például növelhetné a patikák forgalmát, de mivel az OTC gyógyszerek csomagküldését jogszabály tiltotta be idén januártól, így ez igencsak visszafogja a digitális fejlődést.

A rendezvény e témához kapcsolódó panelbeszélgetésében is parázs vita zajlott, amelynek során az is elhangzott, hogy az ellátatlan kistérségek betegei, valamint a mozgásukban korlátozott egyedül élők az első számú vesztesei a csomagküldési lehetőség megszűnésének, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére rendelt el a jogalkotó. Így Magyarország az egyike azon kevés országoknak, ahol a beteg nem juthat hozzá – biztonságos zárt csatornán keresztül – gyorsan és kényelmesen az otthonában a nem receptköteles gyógyszeréhez. Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha nem foglalkozunk a jövővel, és nem próbáljuk mi magunk közösen megtervezni azt, akkor nélkülünk születhetnek olyan döntések, illetve mi magunk nem formálhatjuk majd az elkövetkező lépéseket, amelyek alapvetően befolyásolják a gyógyszerforgalmazás jövőjét.

Valamit tenni kell a kórházak adósságával

A kórházak adóssága október végére 55,1 milliárd forintra nőtt a szeptemberi 46,2 milliárd forintról – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Éppen ezért a kormányzat tervei között az szerepel, hogy 2024-től teljesen átalakítsa ezt a területet, de előtte fel kell térképezni a problémákat – tette hozzá Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató. Nem az a megoldás, hogy folyamatosan többletforrásokra vár az egészségügy, hamarosan egy olyan csomagot kell letenni az asztalra, ami hozzányúl a kiadási oldalhoz is. Újdonság lesz, hogy több pályázati forráshoz is juthat majd a szektor.

„A kórházi várólistákon a pandémia előtt, 2019-ben 24 ezren szerepeltek, most 44-45 ezer beteg vár valamilyen beavatkozásra, ez mintegy tízhavi lemaradásnak felel meg. A kórházak a COVID-19 előtti időszakban heti 4600 műtétet végeztek, és most november közepére érték el ismét a 4400-as műtétszámot. A legtöbb beteg csípő-és térdprotézis-műtétre vár, jellemzően félévesek a várakozási idők” – emelte ki a NEAK főigazgatója.

Immár egyfajta társadalmi igény is, hogy transzparensek legyen azok az információk, amelyek mutatják, hogy melyik kórházban milyen eredményességgel valósulnak meg az ellátások – mondta a kórház-főigazgató az intézmények minősítési rendszerének átalakításával kapcsolatban. Az orvosok béremelése után csökkent az elvándorlás, a hamarosan megvalósuló szakdolgozói béremeléssel pedig 36 százalékra csökkenhet a bérolló az ápolók és az orvosok között.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

)
Vízben oldódó vitaminok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +0, +5 °C
Minimum: -6, -1 °C

A változóan felhős időben hó, havas eső, eső egyaránt előfordulhat. Erős lesz a délnyugatira forduló szél, 0, 5 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Az arra érzékenyeknél fejfájás, migrén léphet fel, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Az ízületi panaszok sem mérséklődnek számottevően, különösen reggel kell erős fájdalmakra készülni. Többen álmosak, fáradékonyak is lehetnek, csökken a koncentráló- és a teljesítőképesség. Nagy a megfázásveszély, és a körülmények ismét kedveznek a kórokozók terjedésének is. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: