- A túlzott vitamin- és étrend-kiegészítő-fogyasztás májkárosodást, vesekövet és gyógyszerkölcsönhatásokat okozhat.
- Egyes ásványi anyagok gátolhatják egymás felszívódását, így akár tápanyaghiányhoz is vezethetnek.
- A szakértők szerint étrend-kiegészítőt elsősorban igazolt hiányállapot esetén érdemes alkalmazni.
Hosszabb hajra, erősebb csontokra, jobb hangulatra vagy bombabiztos immunrendszerre vágysz? Szinte minden problémára és igényre találni valamilyen étrend-kiegészítőt a boltok polcain, viszont arról már kevesebb szó esik, hogy a túlzott fogyasztásuk kellemetlen, sőt akár veszélyes mellékhatásokkal is járhat.
A túl sok A-vitamin akár a májat is károsíthatja
A máj a szervezet egyik legfontosabb szűrőrendszere, emellett bizonyos tápanyagok raktározásában is szerepet játszik. „Mivel a zsírban oldódó vitaminok a májban raktározódnak, ezek a túlzásba vitt fogyasztás, például az A-vitaminé, idővel súlyos májproblémákhoz vezethet” – mondja Erin Person dietetikus az EatingWell.comnak. A vízben oldódó vitaminokkal ellentétben ugyanis, amelyek többsége a vizelettel távozik a szervezetből, a felesleges A-vitamin felhalmozódhat. Ezért ha valaki tartósan sokat szed belőle, annál mérgezési tünetek jelentkezhetnek, súlyos esetben pedig májkárosodást okozhat.
Bizonyos gyógynövényalapú készítmények szintén árthatnak a májnak: ilyen lehet például a zöldtea-kivonat, az ashwagandha, a kurkuma, a poloskavész, valamint a B3-vitamin. Májbetegség vagy az ajánlottnál nagyobb adagok szedése tovább növelheti a kockázatot.
Az étrend-kiegészítők befolyásolhatják a gyógyszerek hatását
Az étrend-kiegészítők recept nélkül is megvásárolhatók, de ettől még jelentős hatással lehetnek a szervezetre, és kölcsönhatásba léphetnek egyes gyógyszerekkel. Ezek a kölcsönhatások pedig problémákat okozhatnak: csökkenthetik a gyógyszer hatékonyságát, vagy növelhetik a mellékhatások kockázatát. A kalcium- és vaskészítmények például gátolhatják a levotiroxin, egy gyakran alkalmazott pajzsmirigygyógyszer felszívódását, ezáltal csökkentve annak hatását.
Egyes étrend-kiegészítők a véralvadást is befolyásolhatják. A fokhagyma, a ginkgo biloba és a halolaj például összefüggésbe hozható a belső vérzések fokozott kockázatával, különösen akkor, ha valaki véralvadásgátló gyógyszereket, például warfarint is szed.
Tápanyaghiányt okozhat a túl sok vitamin
Sokan azért nyúlnak étrend-kiegészítőkhöz, hogy javítsák tápanyagellátottságukat, ám a túl sok készítmény kombinálása éppen az ellenkező hatást válthatja ki. Egyes tápanyagok ugyanis ugyanazon a felszívódási útvonalon „versengenek”.
„A kalcium például gátolhatja a vas felszívódását, ha egy időben vesszük be őket, mert ugyanazokat a felszívódási mechanizmusokat használják” – mondja Person. Éppen ezért célszerű a kalciumot és a vasat eltérő időpontokban alkalmazni.
A cink és a réz között szintén versengés alakulhat ki. „Sokan azért szednek rendszeresen cinket, mert úgy gondolják, támogatja az immunrendszert, miközben ezzel más mikrotápanyagok egyensúlyát boríthatják fel” – mondja Julie Stefanski dietetikus.
A cink rövid távon támogathatja az immunrendszer működését, tartósan nagy dózisban azonban csökkentheti a réz felszívódását. A rézhiány pedig aztán vérszegénységhez és idegrendszeri problémákhoz vezethet.
Egyes étrend-kiegészítők növelhetik a vesekő kockázatát
A vesék a vérből kiszűrik a salakanyagokat, egyes étrend-kiegészítők pedig befolyásolhatják, hogy bizonyos anyagok milyen mennyiségben választódnak ki a vizelettel. Akik hajlamosak a vesekőképződésre, különösen figyeljenek arra, mit szednek.
„Számos gyógynövényes étrend-kiegészítő, különösen a fahéjat, céklát, kurkumát, fekete borsot vagy spenótot tartalmazók rendkívül gazdagok oxalátban is” – figyelmeztet Melanie Betz dietetikus.
Ezeknek az élelmiszereknek a hétköznapi, átlagos fogyasztása nem feltétlenül jelent problémát, koncentrált étrend-kiegészítő formában azonban már túlzott lehet a bevitel. Akiknek korábban oxalát-típusú vesekövük volt, ajánlott különösen óvatosnak lenniük az ilyen összetevőket tartalmazó készítményekkel.
„A C-vitamin is fokozhatja az oxalát termelődését a szervezetben, ezáltal jelentősen növelheti a vizelet oxaláttartalmát és az oxalátkövek kialakulásának kockázatát” – mondja Betz.
A nagy dózisú C-vitamin-készítmények egyes embereknél növelhetik a vesekőképződés veszélyét, bár ennek mértéke egyénenként eltér. Kutatások szerint bizonyos kalcium- és D-vitamin-pótlási formák szintén összefügghetnek a vesekockázat növekedésével.
Kinek kell különösen óvatosnak lennie?
Attól, hogy egy készítmény természetes összetevőket tartalmaz, élelmiszerekben is megtalálható anyagokat tartalmaz, vagy éppen egy népszerű influenszer reklámozza, még nem biztos, hogy számodra is biztonságos.
„Bárkinél fennállhat a káros hatások kockázata” – hangsúlyozza Betz. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, főként máj- vagy vesebetegség esetén, amikor a szervezet nehezebben dolgozza fel és üríti ki az egyes anyagokat.
Egészséges embereknek is érdemes körültekintően választani. Az étrend-kiegészítőket ugyanis nem ugyanúgy szabályozzák, mint a vényköteles gyógyszereket. Ahogy azt korábban írtuk, az étrend-kiegészítő az Európai Unióban jogi szempontból élelmiszernek számít. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatója szerint pedig a hazai hatóságok nem végeznek minden étrend-kiegészítőn biztonságossági és hatékonysági vizsgálatot annak forgalomba kerülése előtt. A gyártó és az első magyarországi forgalmazó felel a biztonságért, a minőségért és a megfelelő jelölésért. A termékeket később éves ellenőrzési programokban és célvizsgálatokban ellenőrizhetik.
Ha nem vagy biztos abban, hogy szükséged van-e egy adott étrend-kiegészítőre, vagy nem tudod, mekkora adag lenne megfelelő, kérj tanácsot dietetikustól, orvostól vagy gyógyszerésztől.
