A spenót igazi klasszikus a konyhában: sokan gyerekkorunkból ismerjük, mások turmixokba, salátákba csempészik bele, mert „egészséges”.
A spenót hatásai
A spenót nemcsak kevés kalóriát tartalmaz, hanem olyan vitaminokat, ásványi anyagokat és növényi hatóanyagokat is, amelyek több szervrendszer működésére hatással vannak. Nézzük, mi történik a szervezetben, ha rendszeresen kerül belőle a tányérra.
Vitaminbomba kevés kalóriával
A spenót egyik legnagyobb előnye, hogy energiatartalma alacsony, miközben tápanyagokban kifejezetten gazdag. Jelentős mennyiségben tartalmaz A‑, C‑ és K‑vitamint, valamint folátot, amely a sejtosztódásban és a vérképzésben játszik szerepet. A K‑vitamin a normál véralvadáshoz és a csontanyagcseréhez is nélkülözhetetlen, ezért különösen fontos lehet a növényi étrendet követők számára. Emellett magnéziumot, káliumot és vasat is ad a szervezetnek, ami hozzájárul az izmok, az idegrendszer és a keringés megfelelő működéséhez.
Támogatja a szívet és az ereket
A spenót természetes formában tartalmaz nitrátokat, amelyek a szervezetben nitrogén‑monoxiddá alakulnak. Ez az anyag segíti az erek ellazulását, így kedvezően hathat a vérkeringésre és a vérnyomásra. Fontos azonban, hogy a nitrát nitritté alakulhat, amely gátolhatja az oxigén szállítását a vérben – de akár rákkeltő nitrózamin is válhat belőle. Ezt úgy előzhetjük meg, hogy a főtt spenótot nem tartjuk sokáig szobahőmérsékleten, hanem minél előbb a hűtőbe tesszük.
A benne lévő kálium szintén fontos szerepet játszik a szív‑ és érrendszer egészségének fenntartásában, mivel segít ellensúlyozni a túlzott sóbevitel hatásait. A spenót antioxidáns vegyületei közben védelmet nyújtanak az oxidatív stressz ellen, amely hosszú távon károsíthatja az érfalakat.
Jót tesz a szemnek
A spenót különösen gazdag luteinben és zeaxantinban, két olyan karotinoidban, amelyek a szemben, főként a retinában halmozódnak fel. Ezek az anyagok segítenek kiszűrni a nagy energiájú, káros fényt, és hozzájárulnak a szem szöveteinek védelméhez. Rendszeres bevitelük összefüggésbe hozható az időskori látásromlás kockázatának csökkenésével, és támogatják a szem általános egészségét is - írja a WebMD.
Az emésztésnek is kedvez
A spenót rosttartalma nem kiemelkedően magas, mégis hozzájárul az egészséges bélműködéshez. A benne található oldhatatlan rostok segítik a széklet megfelelő állagának kialakulását, így támogathatják a rendszeres emésztést. A zöld levelekben lévő növényi vegyületek emellett a bélflóra egyensúlyára is kedvezően hathatnak, ami az immunrendszer működésére is visszahat.
Antioxidáns védelem a sejteknek
A spenót számos flavonoidot és karotinoidot tartalmaz, amelyek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek az anyagok segítenek semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek a sejtek idő előtti öregedésében és több krónikus betegség kialakulásában is szerepet játszhatnak. A rendszeres zöldleveles‑fogyasztás ezért hosszú távon hozzájárulhat a sejtek védelméhez.
Van, akinek érdemes mértéket tartani
A spenót oxaláttartalma viszonylag magas, ami bizonyos embereknél – például vesekőre hajlamosaknál – gondot okozhat. Ez nem jelenti azt, hogy kerülni kellene, de fontos a változatos étrend és a mértékletesség. Az is segíthet, ha a spenótot kalciumban gazdag ételekkel együtt fogyasztjuk, mivel így az oxalát kevésbé szívódik fel.
Ilyen az ideális spenótfőzelék
A spenótfőzelék egyszerűen elkészíthető, tápanyagokban gazdag fogás lehet. A Nosalty az alábbi receptet javasolja:
Hozzávalók:
- 900 g spenót
- 3 teáskanál só
- 3 gerezd fokhagyma
- 4 evőkanál finomliszt
- 1.5 dl napraforgó olaj
- 6 dl tej
Elkészítés:
- A fagyasztott, aprított spenótot a saját levébe feltesszük főni.
- Amikor megfőtt (kiolvasztás nélkül kb. 40 perc), akkor elkészítjük a rántást. Forró olajban megpirítjuk a megpucolt, összenyomott fokhagymát, majd hozzáadjuk a lisztet. 1-2 percig kevergetjük, és levesszük a tűzről. Folyamatos kevergetés közben hozzáadjuk a spenóthoz, majd gyorsan, fokozatosan hozzáöntjük a tejet.
- Még pár percig főzzük, amíg besűrűsödik, és hozzáadjuk a sót.
- Főtt vagy tükörtojással tálaljuk.
