A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott - fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.
Vírus és baktérium is okozhatja
A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei - hirtelen kialakuló, magas láz , gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás, valamint hát- és hasi fájdalom - különösen csecsemőkorban gyakoriak. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki. Az atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet - hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.
Életkorral változó tünetek
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, akkor mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
Vizsgálatok és kezelés
A hagyományos orvosi vizsgálat mellett tüdőgyulladás gyanúja esetén a mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (például vérkép , CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítéléséhez.
A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, hogy milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek / penicillinszármazékok, az atípusos baktériumok ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, akkor nincs idő bakterológiai eredményekre várni, így empirikusan, azaz "vakon" kell elkezdeni a beteg kezelését: ezért lehet két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibiotikumra szükség.
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, illetve ennek megelőzése céljából antibiotikum adása szükséges - influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben elengedhetetlen.
A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. Az esetek néhány százalékában a megfelelő kezelés ellenére is valamilyen maradvány lehet a tüdőben.
Forrás: Tüdőközpont
