A megfázás és influenza kezelésével kapcsolatos tévhitek és félreértések sokszor generációról generációra öröklődnek. Igazságtartalmukat így gyakran készpénznek vesszük, noha azt nem támasztják alá tudományos megfigyelések, kutatások. Dr. Rachel Dawkins, az amerikai Johns Hopkins Medicine gyermekkórházának orvosa a leggyakrabban felmerülő mítoszokat foglalta össze, amelyek könnyen tévútra vihetik a betegeket a felső légúti fertőzésekből való gyors gyógyulást hajszolva.
Mítosz: a náthát etetni, a lázat éheztetni kell
Dawkins doktor hangsúlyozza, hogy mind a láz, mind a megfázás dehidratációhoz vezethet. Éppen ezért betegen nagyon fontos a bőséges folyadékpótlás, sőt, sok tekintetben ez a kezelés alappillére. Ugyanígy az étkezést sem kell és nem is szabad elhanyagolni, még lázasan sem. A szervezetnek a gyógyulás alatt különösen nagy szüksége van értékes tápanyagokra, nem mellesleg – mint azt korábban megírtuk – az immunrendszer aktiválódása az egyik legenergiaigényesebb testi folyamat. Semmiképpen sem szerencsés tehát, ha megvonjuk magunktól az ételt. A szakember ezen túlmenően arra is rámutat, hogy a tejet és tejtermékeket sem kell náthásan kerülni, fogyasztásuk ugyanis a közkeletű tévhittel ellentétben nem fokozza a váladékképződést.
Mítosz: a zöld vagy sárga orrváladék bakteriális fertőzés jele
Az orrváladék színét valójában nem a fertőzést kiváltó kórokozó típusa határozza meg, magyarán csak ebből nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket arra vonatkozóan, hogy milyen megbetegedéssel van dolgunk. A váladék színét az abban található elpusztult fehérvérsejtek határozzák meg, leginkább annak függvényében, hogy mennyi ideje pang a légutakban. Hasonlóképpen nem diagnosztizálható pusztán az orrváladék alapján az arcüreggyulladás sem. A legjobb, amit tehetünk, hogy ha a felső légúti panaszok 10-14 nap múltán sem múlnak, feltétlenül keressük fel háziorvosunkat.
Mítosz: megfázunk, ha vizes hajjal megyünk ki a hidegre
„Sem a hideg időjárás, sem a vizes haj nem okoz megfázást. Azért vírusok a felelősek” – hangsúlyozza dr. Dawkins. Bár a legtöbb felső légúti megbetegedés kétségkívül a téli időszakban történik, a szakember szerint ennek legfőbb oka, hogy ilyenkor több időt töltünk zárt térben, másokkal összezárva, ami kedvező terepet biztosít a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók számára. Korábbi interjúnkban dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvos is arra hívta fel a figyelmet: nem a hideg hőmérséklettől leszünk betegek, még ha közvetetten szerepet is játszhat a fertőzések terjedésében. Hozzátette azonban, hogy igazán kemény telek során nem jellemző, hogy nagy járványok alakulnának ki. Főként az átmeneti, nyirkosabb, enyhébb időjárás mellett terjednek gyorsan a cseppfertőzések.
Mítosz: a láz minden esetben veszélyes
A láz a test természetes fegyvere a fertőzések elleni küzdelemben, így nem kell tőle azonnal megijedni. Paracetamol vagy ibuprofén hatóanyagú gyógyszerrel enyhíthető, amennyiben diszkomfortot okoz, arra viszont nincs szükség, hogy szülőként gyermekünk testhőmérsékletét például jeges fürdővel vagy prizniceléssel próbáljuk levinni – írja Dawkins. Mindazonáltal kisgyermekeknél, csecsemőknél jelentkező magas láz esetén valóban javasolt mihamarabb felvenni a kapcsolatot a házi gyermekorvossal.
