Kéztőalagút‑szindróma vagy carpalis alagút-szindróma akkor alakul ki, ha a csuklóban lévő kis csatornában futó medianus ideget valami nyomás alá helyezi. A nyomás eredhet az inak megduzzadásából, ízületi gyulladásból vagy hormonális változásokból egyaránt. A leginkább érintett ujjak közél tartozik a hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj és részben a gyűrűsujj.
A kéztőalagút-szindróma tünetei és lefolyása
A betegség tünetei kezdetben enyhék lehetnek: bizsergés, zsibbadás, éjszakai ébredések, kézgyengeség. Jellemző, hogy a páciens reggelente úgy ébred, mintha elaludta volna a kezét. A zsibbadás gyakran először a domináns kézen jelenik meg, különösen azoknál, akik sokat dolgoznak számítógépen, kézi szerszámokkal, vagy más repetitív mozdulatokat végeznek.
Ahogy a nyomás tartóssá válik, a tünetek nappal is megjelennek, és romolhat a kéz fogóereje. Súlyosabb esetekben a hüvelykujj alatti izompárna is sorvadni kezdhet, az ujjak ügyetlenné válnak, a tárgyak kieshetnek a kézből.
Kialakulás okai és rizikófaktorok
A középső ideg nyomódása okozza a gondot. Több tényező elősegítheti ezt: fizikai túlterhelés, ismétlődő csuklómozdulatok (például gépelés vagy kézi munka), hormonális változások (terhesség, menopauza, pajzsmirigybetegségek), betegségek (cukorbetegség, reumatoid artritisz, elhízás), sőt genetikai hajlam is meghúzódhat a háttérben. Nők gyakrabban érintettek, részben anatómiai okok, a carpalis alagút kisebb formája miatt.
Diagnózis
A kivizsgálás anamnézissel (tünetek időbeli alakulása, provokatív és enyhítő tényezők feltérképezése), illetve fizikai vizsgálattal kezdődik (általában Phalen-manőverrel és Tinel-jellel). Elektroneurográfiás vizsgálat (ENG) vagy idegvezetési vizsgálat (NCS) is segít objektív képet adni az idegek működéséről. Ultrahang is használható a medianus ideg keresztmetszetének mérésére, esetleges duzzanat kimutatására.
Kezelési lehetőségek
Nem műtéti (konzervatív) kezelés az enyhe és középsúlyos esetekben.
- Csuklórögzítő sín (splint) viselése éjszaka vagy nappali pihentetéskor. Ez segít semleges helyzetben tartani a csuklót, csökkentve az idegre nehezedő nyomást – írja az RTL.
- Nem szteroid gyulladáscsökkentők a fájdalom és a gyulladás mérséklésére.
- Helyi kortikoszteroid injekció: a csuklóba adott gyulladáscsökkentő injekció jelentős javulást hozhat akár néhány hétig vagy hónapig; a műtét szükségességét is késleltetheti.
- Fizioterápia, gyógytorna, csuklótornák, nyújtások: ezek javítják a vérkeringést és csökkentik az idegre nehezedő nyomást. Házi praktikák közé tartozik óránként néhány percnyi csukló- és ujjtorna, valamint váltott hideg-meleg borogatás.
Műtéti kezelés súlyos, tartós vagy konzervatív módon nem javuló esetekben ajánlott: a kéztőalagút kibővítése (transzverzális szalag átvágása) nyitott vagy endoszkópos úton. A műtét — ha idejében elvégzik, és az ideg még nem sorvadt el — 90 százalék körüli kezdeti sikerrel járhat, bár hosszú távon esetenként tünetek visszatérhetnek. Utána minimum egy hét kötés, majd fokozatos terhelés és gyógytorna következik – írja a Medscape.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Életmódi tanácsok és megelőzés
Sokat tehetünk a tünetek megelőzéséért az alábbiakkal:
- rendszeres szünetek beiktatásával képernyő előtti munka vagy ismétlődő mozgást végző tevékenység közben;
- kések, csavarhúzók, billentyűzet használata során finomabb mozdulatokat alkalmazva;
- ergonomikus munkaállomás kialakításával;
- csukló párhuzamos helyzetben tartásával gépelés közben;
- megfelelő étrenddel: fontos a B6‑ és B12‑vitamin-bevitel, valamint az omega‑3‑zsírsavakban gazdag táplálkozás segíthet az idegek védelmében.
Legjobban: