
Mi a menopauza?
A menopauza kifejezés a menstruációs ciklus megszűnését jelenti nőknél. Menopauzáról az utolsó havi vérzést követő 12 hónap elteltével lehet beszélni. A menstruáció az ezt megelőző években is már általában rendszertelenné válik, akár kimaradások is előfordulhatnak. Ezt az időszakot hívjuk premenopauzának vagy perimenopauzának, a menopauzát követő időszakot pedig posztmenopauzának. Természetes testi folyamatról van szó, amelyet másképpen változókornak és klimaxnak, klimaktériumnak is neveznek.
Tünetek
A menopauza előfordulása
A kor előrehaladtával minden nőt érint a termékenység megszűnésével járó menopauza. Jellemzően a 40-es, 50-es életévek körül áll le végleg a menstruációs ciklus. Érdemes megemlíteni azonban, hogy a nők mintegy 1-3 százalékánál már 40 éves kor előtt bekövetkezik ez: ilyenkor korai menopauzáról van szó. Emellett a menopauza nemcsak természetes hormonális változások nyomán, hanem műtéti beavatkozások (kiterjesztett méheltávolítás, petefészek-eltávolítás) és onkológiai kezelések (kemoterápia, sugárterápia) következtében is felléphet.
A menopauza okai
A természetes menopauza a petefészkek működéséhez, illetve hormonális folyamatokhoz köthető. A petefészkekben tüszők, azokban pedig megtermékenyítetlen petesejtek sokasága sorakozik. A menstruációs ciklus során az agyalapi mirigy által kibocsátott follikulus stimuláló hormon (FSH) hatására a tüszők egy része elkezd érni, közben egy másik hormont, ösztrogént kibocsátva. Az ösztrogénszint emelkedésével csökken az FSH termelődése, illetve ugyancsak az agyalapi mirigyben beindul a luteinizáló hormon (LH) termelődése. Ez utóbbi hatására a leghamarabb megérett tüsző megreped, a benne lévő petesejt pedig kijut a petefészekből a petevezetékbe. Ezt nevezzük ovulációnak, amely a megtermékenyülés alapfeltétele.
A tüszők és petesejtek száma véges a petefészkekben. Újszülöttként mintegy egymillió tüszővel születnek a lány babák, majd mire elérik a pubertást, ez a szám 250-400 ezer körülire csökken. A kor előrehaladtával aztán tovább csökken a tüszők száma, így egyre kevesebb indul belőlük érésnek a menstruációs ciklus kezdetén. Ennél fogva aztán az ösztrogéntermelés is csökken. Mindez az LH termelődésének visszaeséséhez vezet, azon keresztül pedig az ovuláció, majd a menstruáció elmaradásához. Szintén lecsökken a progeszteron hormon termelődése.
A menopauza tünetei
A menopauzához vezető változások a női szervezetben számos kellemetlen tünetet okozhatnak. E panaszok a menstruációs ciklus teljes leállását megelőzően évekkel, akár egy évtizeddel korábban is jelentkezhetnek, illetve a menopauzát követő posztmenopauza időszakában is akár tartósan fennállhatnak. A perimenopauza időszakára jellemző a szabályos menstruációs ciklus felborulása, amelyhez sok esetben a vérzés jellegének megváltozása is társul. Szintén felerősödhetnek a premenstruációs szindróma (PMS) tünetei.
Ezenkívül a nők mintegy háromnegyede egyéb tünetekről is beszámol, beleértve:
- hőhullámokat (testszerte jelentkező hirtelen melegségérzetet),
- gyakori mellfájdalmat, -érzékenységet, illetve a mellek növekedését, megereszkedését,
- éjszakai izzadást és hidegrázást,
- gyakori szívdobogásérzést (palpitációt),
- bőrszárazságot,
- hüvelyszárazságot és visszatérő húgyúti fertőzéseket,
- sürgetéses vizeletinkontinenciát,
- libidócsökkenést,
- alvászavarokat,
- hangulatingadozást,
- ingerlékenységet, szorongást, enyhe depressziót, dekoncentráltságot,
- a szokottnál erősebb fejfájást vagy migrént.
Változó, hogy kinél mely tünetek és milyen formában jelentkeznek, továbbá a panaszok idővel változhatnak, súlyosbodhatnak és enyhülhetnek is.

A menopauza diagnózisa
A változókor a tünetek és az életkor alapján a legtöbb esetben könnyen felismerhető. A menopauza diagnózisa akkor mondható ki, ha az utolsó havi vérzés jelentkezését követően 12 egybefüggő hónap eltelik újabb menstruáció nélkül. Ritkán a nőgyógyászok laboratóriumi vizsgálatot kérhetnek. Menopauza esetén általánosságban kimutatható az ösztrogénszint csökkenése és az FSH szintjének emelkedése.
A menopauza kezelése
Mivel természetes testi folyamatról van szó, maga a menopauza nem igényel kezelést. Az elsődleges cél a változókori tünetek enyhítése, hiszen azok potenciálisan az életminőségre is negatív hatással lehetnek. Általánosságban nagyon hangsúlyos szerepet játszik ebben az életmód. Rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel, megfelelő alvásmennyiséggel és -minőséggel sokat tehetnek az érintett nők a panaszok csökkentése érdekében. Ugyancsak fontos a dohányzás mellőzése. A hüvelyszárazság okozta szexuális problémák kezelésében hasznos lehet hüvelyi hidratáló termékek és víz- vagy szilikonbázisú síkosítók alkalmazása. Vizeletinkontinencia esetén pedig intim tornával, Kegel-gyakorlatokkal jó eredményeket lehet elérni.
Nőgyógyásszal konzultálva felmerülhet a tünetek – kiemelten a hőhullámok, alvászavarok és a hüvelyszárazság – enyhítése céljából hormonpótló terápia (HRT) alkalmazása is. A rendszeres szakorvosi kontroll ugyanakkor nagyon fontos, mert egyes esetekben a hormonpótlás fokozhatja a trombózis-, stroke- és mellrákkockázatot.
A menopauza szövődményei
A menopauzával járó hormonális változások a posztmenopauza időszakában többféle egészségügyi probléma fellépésének kockázatát is növelik. E körbe tartozik a csontritkulás (oszteoporózis), a koszorúér-betegség, a vizeletinkontinencia, a hüvelyszárazság okozta szexuális problémák, valamint a testsúlygyarapodás változatlan étkezési szokások mellett.