Nőgyógyászat : Menopauza
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Menopauza tünetei és kezelése
Mi a menopauza?
A menopauza kifejezés a menstruációs ciklus megszűnését jelenti nőknél. Menopauzáról az utolsó havi vérzést követő 12 hónap elteltével lehet beszélni. A menstruáció az ezt megelőző években is már általában rendszertelenné válik, akár kimaradások is előfordulhatnak. Ezt az időszakot hívjuk premenopauzának vagy perimenopauzának, a menopauzát követő időszakot pedig posztmenopauzának. Természetes testi folyamatról van szó, amelyet másképpen változókornak és klimaxnak, klimaktériumnak is neveznek.
Tünetek
A menopauza előfordulása
A kor előrehaladtával minden nőt érint a termékenység megszűnésével járó menopauza. Jellemzően a 40-es, 50-es életévek körül áll le végleg a menstruációs ciklus. Érdemes megemlíteni azonban, hogy a nők mintegy 1-3 százalékánál már 40 éves kor előtt bekövetkezik ez: ilyenkor korai menopauzáról van szó. Emellett a menopauza nemcsak természetes hormonális változások nyomán, hanem műtéti beavatkozások (kiterjesztett méheltávolítás, petefészek-eltávolítás) és onkológiai kezelések (kemoterápia, sugárterápia) következtében is felléphet.
A menopauza okai
A természetes menopauza a petefészkek működéséhez, illetve hormonális folyamatokhoz köthető. A petefészkekben tüszők, azokban pedig megtermékenyítetlen petesejtek sokasága sorakozik. A menstruációs ciklus során az agyalapi mirigy által kibocsátott follikulus stimuláló hormon (FSH) hatására a tüszők egy része elkezd érni, közben egy másik hormont, ösztrogént kibocsátva. Az ösztrogénszint emelkedésével csökken az FSH termelődése, illetve ugyancsak az agyalapi mirigyben beindul a luteinizáló hormon (LH) termelődése. Ez utóbbi hatására a leghamarabb megérett tüsző megreped, a benne lévő petesejt pedig kijut a petefészekből a petevezetékbe. Ezt nevezzük ovulációnak, amely a megtermékenyülés alapfeltétele.
A tüszők és petesejtek száma véges a petefészkekben. Újszülöttként mintegy egymillió tüszővel születnek a lány babák, majd mire elérik a pubertást, ez a szám 250-400 ezer körülire csökken. A kor előrehaladtával aztán tovább csökken a tüszők száma, így egyre kevesebb indul belőlük érésnek a menstruációs ciklus kezdetén. Ennél fogva aztán az ösztrogéntermelés is csökken. Mindez az LH termelődésének visszaeséséhez vezet, azon keresztül pedig az ovuláció, majd a menstruáció elmaradásához. Szintén lecsökken a progeszteron hormon termelődése.
A menopauza tünetei
A menopauzához vezető változások a női szervezetben számos kellemetlen tünetet okozhatnak. E panaszok a menstruációs ciklus teljes leállását megelőzően évekkel, akár egy évtizeddel korábban is jelentkezhetnek, illetve a menopauzát követő posztmenopauza időszakában is akár tartósan fennállhatnak. A perimenopauza időszakára jellemző a szabályos menstruációs ciklus felborulása, amelyhez sok esetben a vérzés jellegének megváltozása is társul. Szintén felerősödhetnek a premenstruációs szindróma (PMS) tünetei.
Ezenkívül a nők mintegy háromnegyede egyéb tünetekről is beszámol, beleértve:
- hőhullámokat (testszerte jelentkező hirtelen melegségérzetet),
- gyakori mellfájdalmat, -érzékenységet, illetve a mellek növekedését, megereszkedését,
- éjszakai izzadást és hidegrázást,
- gyakori szívdobogásérzést (palpitációt),
- bőrszárazságot,
- hüvelyszárazságot és visszatérő húgyúti fertőzéseket,
- sürgetéses vizeletinkontinenciát,
- libidócsökkenést,
- alvászavarokat,
- hangulatingadozást,
- ingerlékenységet, szorongást, enyhe depressziót, dekoncentráltságot,
- a szokottnál erősebb fejfájást vagy migrént.
Változó, hogy kinél mely tünetek és milyen formában jelentkeznek, továbbá a panaszok idővel változhatnak, súlyosbodhatnak és enyhülhetnek is.
A menopauza diagnózisa
A változókor a tünetek és az életkor alapján a legtöbb esetben könnyen felismerhető. A menopauza diagnózisa akkor mondható ki, ha az utolsó havi vérzés jelentkezését követően 12 egybefüggő hónap eltelik újabb menstruáció nélkül. Ritkán a nőgyógyászok laboratóriumi vizsgálatot kérhetnek. Menopauza esetén általánosságban kimutatható az ösztrogénszint csökkenése és az FSH szintjének emelkedése.
A menopauza kezelése
Mivel természetes testi folyamatról van szó, maga a menopauza nem igényel kezelést. Az elsődleges cél a változókori tünetek enyhítése, hiszen azok potenciálisan az életminőségre is negatív hatással lehetnek. Általánosságban nagyon hangsúlyos szerepet játszik ebben az életmód. Rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel, megfelelő alvásmennyiséggel és -minőséggel sokat tehetnek az érintett nők a panaszok csökkentése érdekében. Ugyancsak fontos a dohányzás mellőzése. A hüvelyszárazság okozta szexuális problémák kezelésében hasznos lehet hüvelyi hidratáló termékek és víz- vagy szilikonbázisú síkosítók alkalmazása. Vizeletinkontinencia esetén pedig intim tornával, Kegel-gyakorlatokkal jó eredményeket lehet elérni.
Nőgyógyásszal konzultálva felmerülhet a tünetek – kiemelten a hőhullámok, alvászavarok és a hüvelyszárazság – enyhítése céljából hormonpótló terápia (HRT) alkalmazása is. A rendszeres szakorvosi kontroll ugyanakkor nagyon fontos, mert egyes esetekben a hormonpótlás fokozhatja a trombózis-, stroke- és mellrákkockázatot.
A menopauza szövődményei
A menopauzával járó hormonális változások a posztmenopauza időszakában többféle egészségügyi probléma fellépésének kockázatát is növelik. E körbe tartozik a csontritkulás (oszteoporózis), a koszorúér-betegség, a vizeletinkontinencia, a hüvelyszárazság okozta szexuális problémák, valamint a testsúlygyarapodás változatlan étkezési szokások mellett.
A narancsban vagy a gránátalmában van több C-vitamin?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Ezért reagál a nők teste másként az alkoholra, mint a férfiaké – Nagyobb a kockázat kis fogyasztásnál is
Egy pohár bor egy hosszú nap végén sokaknak ártalmatlan kikapcsolódásnak tűnik. Mégis, ha egy nő és egy férfi ugyanannyit iszik, a nő szervezetében gyakran erősebb és gyorsabb hatással kell számolni.
Depresszió nőknél és férfiaknál – Miért jelentkezik eltérően a betegség a két nemnél?
Több kutatás is alátámasztja, hogy a depresszió nagyobb eséllyel alakul ki nőknél, mint férfiaknál. Viszont arra is van bizonyíték, hogy a férfiak kisebb eséllyel kérnek segítséget a tüneteikkel, amiket hajlamosak a stresszre fogni.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-4 °C
Általában derült vagy gyengén felhős idő valószínű, azonban észak felől kisebb felhőtömbök érkeznek, melyekből néhol hózáporok kialakulhatnak. Az északnyugati szél újból nagy területen megélénkül, megerősödik, de északkeleten és délnyugaton lesznek szélcsendesebb részek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -8 és -2 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.
