A leggyakoribb tévhitek a koleszterinről

A szervezetünkben, egész pontosan a sejtjeinkben található összes vegyület közül a koleszterin az egyik legismertebb. Ennek ellenére máig sok tévhit és fals információ terjed róla. Ezeket gyűjtöttük össze.

A koleszterin nélkülözhetetlen szervezetünk működéséhez: ez a vegyület minden sejtünkben ott van, mivel a sejtmembránok fontos alkotórésze. Egészséges mennyiségben nem okoz egészségügyi problémát, gond akkor van, ha túl nagy mennyiség jelenik meg belőle a vérben. Ilyenkor ugyanis egy idő után más anyagokkal, például lipidekkel vagy kalciummal együtt plakkokban rakódik le az érfalon, ami idővel érszűkülethez vezethet. Ez pedig növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke kialakulásának kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a magas koleszterinszint évente körülbelül 2,6 millió ember halálát okozza. És noha sokakat érintő problémáról van szó, továbbra is számos tévhit él róla a köztudatban. Ezeket vesszük sorra a Medical News Today összefoglalója alapján.

koleszterinszint tévhitek
A megfelelő koleszterinszint fenntartásáért sokat tehetünk, például kiegyensúlyozott táplálkozással. Fotó: Getty Images

1. tévhit: A koleszterin "rossz"

Sokaknak azonnal összerándul a gyomruk, ha meghallják, hogy "koleszterin", mert rögtön arra asszociálnak, hogy az egy rossz dolog. Pedig nem feltétlenül. A koleszterin amellett, hogy a sejtmembránok létfontosságú alkotóeleme, fontos szerepet játszik például a szteroid hormonok, a D-vitamin és az epesav előállításában is. "A koleszterin csak egy ártatlan mellékszereplő, amit modern életmódunkból adódóan gyakran rosszul kezelünk" - magyarázza Robert Greenfield, a kaliforniai Orange Coast Medical Center kardiológusa, lipidológusa, belgyógyász szakorvosa. Véleménye szerint a modern életvitel nyújtotta lehetőségek, elsősorban a szervezetünkbe feleslegesen és nagy mennyiségben bevitt táplálék felelős a koleszterin felhalmozódásáért és annak lehetséges egészségügyi következményeiért.

Hogy káros-e az egészségre, azt a koleszterin szállításának módja is befolyásolja. Ezt ugyanis a lipoproteinek - a vérplazmában lévő összekapcsolódott zsírok és fehérjék - végzik. Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) juttatja a koleszterint a májból a sejtekbe. Az LDL-t azért nevezik "rossz" koleszterinnek, mert ha túl sok van belőle, megtapad az érfalon, és a koleszterinnel együtt plakkokat képez rajta. A nagy sűrűségű lipoproteint (HDL) pedig azért nevezik "jó" koleszterinnek, mert összegyűjti a koleszterint a vérből, és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik.

2. tévhit: Akinek optimális a testsúlya, annak nem lehet magas a koleszterinszintje<br /><br />

A koleszterinszint egyensúlya nem kizárólag a testsúlytól függ, az csak egyetlen kockázati tényező a sok közül. A magas koleszterinszintre való hajlam - vagyis a zsíranyagcsere zavara, amikor a szervezet nem tudja hatékonyan feldolgozni a koleszterint - genetikailag öröklődik. Ez a familiáris hiperkoleszterinémia. Emellet azonban számos tényező befolyásolhatja negatívan koleszterintszintünk alakulását. Például az étrendünk, amennyiben rendszeresen magas kalóriatartalmú, telített zsírokban gazdag ételeket, vagy nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk.

Megemelhetik a koleszterinszintet egyes gyógyszerek és betegségek is, például apajzsmirigyelégtelen működése, a nem megfelelően kezelt cukorbetegség, az elhízás, vagy a veseelégtelenség. Ahogy rajtunk kívül álló okok, például az életkor, sőt, bizonyos életmódbeli tényezők is. Ilyen azalváshiánya, a dohányzás vagy az elégtelen testmozgás - magyarázza Edo Paz kardiológus, az egyik amerikai egészségügyi szolgáltató alelnöke, hozzátéve, hogyha valakinek optimális a testsúlya, akkor is lehet kóros a koleszterinszintje. Ahogy az is előfordulhat, hogy a túlsúlyos embereknek normális a koleszterinszintjük.

3. tévhit: A magas koleszterinszint komoly tünetekkel jár

Magas koleszterinszintre utalhat, ha kezünkben vagy lábunkban mind gyakrabban jelentkezik fájdalom, esetleg bizsergés. Ennek oka, hogy az ott található hajszálerek már elzáródhattak vagy nagyon beszűkültek, emiatt pedig akadozik a vérkeringés, az idegek nem jutnak elég oxigénhez és ezt zsibbadással "adják tudtunkra".

Alapvető tévedés, hogy a bajt mindig fájdalmas, vagy legalábbis jól érzékelhető tünetek jelzik. Ez a koleszterinszint esetében sem feltétlenül igaz. "A magas koleszterinszint az esetek többségében nem okoz tüneteket. Éppen ezért ajánlott a rendszeres vérvizsgálat. Hogy a szűrést mely életkorban érdemes elkezdeni, és milyen gyakran van rá szükség, azt egyéni kockázati tényezők határozzák meg" - hívja fel rá a figyelmet Edo Paz.

Robert Greenfield szerint azok a "tünetek", amelyekkel a magas koleszterinszint összefüggésbe hozható, rendszerint már csak a késői szimptómák: akkor okoznak súlyos panaszokat, amikor az felhalmozódott és lerakódott plakkok már károsítják a szívet és az ereket. Ez az érintetteknél mellkasi fájdalmat, szívrohamot vagy akár hirtelen halált is okozhat.

4. tévhit: Ha sok transz- és telített zsírtartalmú ételt eszünk, biztos, hogy magas lesz a koleszterinszintünk

Szakemberek szerint ez a felvetés egy kicsit összetettebb, mint elsőre gondolnánk. "Az elfogyasztott koleszterin nem feltétlenül áll közvetlen összefüggésben a koleszterinszinttel" - magyarázza Alexandra Lajoie, a kaliforniai Providence Saint John's Health Center nem invazív eljárásokra specializálódott kardiológusa. Példaként említi, hogy a cukrok, vagy egyszerű szénhidrátok fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményezhet, még akkor is, ha valaki nem eszik sok koleszterint. Ugyanakkor, aki sportol, annak kisebb valószínűséggel lesz magas a koleszterinszintje a transz-, és telített zsírtartalmú ételek rendszeres fogyasztását követően, mint azoké, akik hanyagolják a testmozgást. Ahogy a genetikai hajlam is sokat nyom a latban.

Robert Greenfield szerint ha több koleszterint fogyasztunk - például vörös húsokkal, sajtokkal vagy tojással -, akkor nagy valószínűséggel a koleszterinszintünk is emelkedni fog. "A koleszterin állati eredetű, így a telített zsírokat tartalmazó ételek kifejezetten az LDL-koleszterin szintjét emelik" - mondja. A kiegyensúlyozott koleszterinszintért azzal tehetünk a legtöbbet, ha táplálkozásunk is kiegyensúlyozott, és az állati eredetű élelmiszerek mellett kellő mennyiségben fogyasztunk növényi eredetűeket is: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és olajos magvakat.

5. tévhit: Csak a férfiaknak kell aggódniuk a koleszterinszintjük miatt

Ez egy újabb téves elképzelés, ami a mai napig makacsul tartja magát. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint 2015-2018 között az amerikai felnőttek 11,4 százalékánál mértek magas összkoleszterinszintet. A férfiaknál ennek gyakorisága 10,5 százalék volt, a nőknél pedig 12,1 százalék. A káros egészségügyi hatásoknak és kockázatoknak nemtől függetlenül mindenki ki van téve, akinek magas a koleszterinszintje, így egy esetleges szívrohamtól sem kizárólag a férfiaknak kell tartaniuk. "A nők esetében a változókor - amikor az ösztrogének védő hatása már nem érvényesül - eleve megnövelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát" - teszi hozzá Robert Greenfield.

6. tévhit: Mindenkinek ugyanazt a koleszterinszint célértéket kell elérnie

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség (AHA), az Amerikai Kardiológiai Kollégium és a Nemzeti Lipid Szövetség által kiadott koleszterinszintre vonatkozó irányelvek alapján ez az állítás sem igaz. Edo Paz rávilágít: a koleszterin célszintje - vagyis az a szint, ami egészségügyileg optimális - nem univerzális, egységes. Nagyban függ az emberek kórtörténetétől: hogy kinél milyen betegség fordult már elő - különös tekintettel a szív- és érrendszeri problémákra, a stroke-ra vagy a diabéteszre -, valamint hogy a különböző kockázati tényezők figyelembevételével mekkora ezek előfordulásának esélye. Például, aki valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel küzd, annál az LDL-koleszterin célértéke jóval alacsonyabb, mint azoknál, akik teljesen egészségesek.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: