A koleszterin nélkülözhetetlen szervezetünk működéséhez: ez a vegyület minden sejtünkben ott van, mivel a sejtmembránok fontos alkotórésze. Egészséges mennyiségben nem okoz egészségügyi problémát, gond akkor van, ha túl nagy mennyiség jelenik meg belőle a vérben. Ilyenkor ugyanis egy idő után más anyagokkal, például lipidekkel vagy kalciummal együtt plakkokban rakódik le az érfalon, ami idővel érszűkülethez vezethet. Ez pedig növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke kialakulásának kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a magas koleszterinszint évente körülbelül 2,6 millió ember halálát okozza. És noha sokakat érintő problémáról van szó, továbbra is számos tévhit él róla a köztudatban. Ezeket vesszük sorra a Medical News Today összefoglalója alapján.
1. tévhit: A koleszterin "rossz"
Sokaknak azonnal összerándul a gyomruk, ha meghallják, hogy "koleszterin", mert rögtön arra asszociálnak, hogy az egy rossz dolog. Pedig nem feltétlenül. A koleszterin amellett, hogy a sejtmembránok létfontosságú alkotóeleme, fontos szerepet játszik például a szteroid hormonok, a D-vitamin és az epesav előállításában is. "A koleszterin csak egy ártatlan mellékszereplő, amit modern életmódunkból adódóan gyakran rosszul kezelünk" - magyarázza Robert Greenfield, a kaliforniai Orange Coast Medical Center kardiológusa, lipidológusa, belgyógyász szakorvosa. Véleménye szerint a modern életvitel nyújtotta lehetőségek, elsősorban a szervezetünkbe feleslegesen és nagy mennyiségben bevitt táplálék felelős a koleszterin felhalmozódásáért és annak lehetséges egészségügyi következményeiért.
Hogy káros-e az egészségre, azt a koleszterin szállításának módja is befolyásolja. Ezt ugyanis a lipoproteinek - a vérplazmában lévő összekapcsolódott zsírok és fehérjék - végzik. Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) juttatja a koleszterint a májból a sejtekbe. Az LDL-t azért nevezik "rossz" koleszterinnek, mert ha túl sok van belőle, megtapad az érfalon, és a koleszterinnel együtt plakkokat képez rajta. A nagy sűrűségű lipoproteint (HDL) pedig azért nevezik "jó" koleszterinnek, mert összegyűjti a koleszterint a vérből, és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik.
2. tévhit: Akinek optimális a testsúlya, annak nem lehet magas a koleszterinszintje<br /><br />
A koleszterinszint egyensúlya nem kizárólag a testsúlytól függ, az csak egyetlen kockázati tényező a sok közül. A magas koleszterinszintre való hajlam - vagyis a zsíranyagcsere zavara, amikor a szervezet nem tudja hatékonyan feldolgozni a koleszterint - genetikailag öröklődik. Ez a familiáris hiperkoleszterinémia . Emellet azonban számos tényező befolyásolhatja negatívan koleszterintszintünk alakulását. Például az étrendünk, amennyiben rendszeresen magas kalóriatartalmú, telített zsírokban gazdag ételeket, vagy nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Megemelhetik a koleszterinszintet egyes gyógyszerek és betegségek is, például a pajzsmirigy elégtelen működése, a nem megfelelően kezelt cukorbetegség , az elhízás, vagy a veseelégtelenség. Ahogy rajtunk kívül álló okok, például az életkor, sőt, bizonyos életmódbeli tényezők is. Ilyen az alvás hiánya, a dohányzás vagy az elégtelen testmozgás - magyarázza Edo Paz kardiológus, az egyik amerikai egészségügyi szolgáltató alelnöke, hozzátéve, hogyha valakinek optimális a testsúlya, akkor is lehet kóros a koleszterinszintje. Ahogy az is előfordulhat, hogy a túlsúlyos embereknek normális a koleszterinszintjük.
3. tévhit: A magas koleszterinszint komoly tünetekkel jár
Alapvető tévedés, hogy a bajt mindig fájdalmas, vagy legalábbis jól érzékelhető tünetek jelzik. Ez a koleszterinszint esetében sem feltétlenül igaz. "A magas koleszterinszint az esetek többségében nem okoz tüneteket. Éppen ezért ajánlott a rendszeres vérvizsgálat. Hogy a szűrést mely életkorban érdemes elkezdeni, és milyen gyakran van rá szükség, azt egyéni kockázati tényezők határozzák meg" - hívja fel rá a figyelmet Edo Paz.
Robert Greenfield szerint azok a "tünetek", amelyekkel a magas koleszterinszint összefüggésbe hozható, rendszerint már csak a késői szimptómák: akkor okoznak súlyos panaszokat, amikor az felhalmozódott és lerakódott plakkok már károsítják a szívet és az ereket. Ez az érintetteknél mellkasi fájdalmat, szívrohamot vagy akár hirtelen halált is okozhat.
4. tévhit: Ha sok transz- és telített zsírtartalmú ételt eszünk, biztos, hogy magas lesz a koleszterinszintünk
Szakemberek szerint ez a felvetés egy kicsit összetettebb, mint elsőre gondolnánk. "Az elfogyasztott koleszterin nem feltétlenül áll közvetlen összefüggésben a koleszterinszinttel" - magyarázza Alexandra Lajoie, a kaliforniai Providence Saint John's Health Center nem invazív eljárásokra specializálódott kardiológusa. Példaként említi, hogy a cukrok, vagy egyszerű szénhidrátok fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményezhet, még akkor is, ha valaki nem eszik sok koleszterint. Ugyanakkor, aki sportol, annak kisebb valószínűséggel lesz magas a koleszterinszintje a transz-, és telített zsírtartalmú ételek rendszeres fogyasztását követően, mint azoké, akik hanyagolják a testmozgást. Ahogy a genetikai hajlam is sokat nyom a latban.
Robert Greenfield szerint ha több koleszterint fogyasztunk - például vörös húsokkal, sajtokkal vagy tojással -, akkor nagy valószínűséggel a koleszterinszintünk is emelkedni fog. "A koleszterin állati eredetű, így a telített zsírokat tartalmazó ételek kifejezetten az LDL-koleszterin szintjét emelik" - mondja. A kiegyensúlyozott koleszterinszintért azzal tehetünk a legtöbbet, ha táplálkozásunk is kiegyensúlyozott, és az állati eredetű élelmiszerek mellett kellő mennyiségben fogyasztunk növényi eredetűeket is: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és olajos magvakat.
5. tévhit: Csak a férfiaknak kell aggódniuk a koleszterinszintjük miatt
Ez egy újabb téves elképzelés, ami a mai napig makacsul tartja magát. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint 2015-2018 között az amerikai felnőttek 11,4 százalékánál mértek magas összkoleszterinszintet. A férfiaknál ennek gyakorisága 10,5 százalék volt, a nőknél pedig 12,1 százalék. A káros egészségügyi hatásoknak és kockázatoknak nemtől függetlenül mindenki ki van téve, akinek magas a koleszterinszintje, így egy esetleges szívrohamtól sem kizárólag a férfiaknak kell tartaniuk. "A nők esetében a változókor - amikor az ösztrogének védő hatása már nem érvényesül - eleve megnövelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát" - teszi hozzá Robert Greenfield.
6. tévhit: Mindenkinek ugyanazt a koleszterinszint célértéket kell elérnie
Ez is érdekelheti
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség (AHA), az Amerikai Kardiológiai Kollégium és a Nemzeti Lipid Szövetség által kiadott koleszterinszintre vonatkozó irányelvek alapján ez az állítás sem igaz. Edo Paz rávilágít: a koleszterin célszintje - vagyis az a szint, ami egészségügyileg optimális - nem univerzális, egységes. Nagyban függ az emberek kórtörténetétől: hogy kinél milyen betegség fordult már elő - különös tekintettel a szív- és érrendszeri problémákra, a stroke-ra vagy a diabéteszre -, valamint hogy a különböző kockázati tényezők figyelembevételével mekkora ezek előfordulásának esélye. Például, aki valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel küzd, annál az LDL-koleszterin célértéke jóval alacsonyabb, mint azoknál, akik teljesen egészségesek.
Legjobban: