A magyar egészségügy válsága nem tegnap kezdődött, hanem több évtizedes folyamat eredménye – közölte Hegedűs Zsolt meghallgatása elején a Telex tudósítása szerint. Hangsúlyozta, az egészségügy a nemzet jövőjének alapja, ilyen módon tehát az egyik legfontosabb befektetés, egyszersmind az ország egyik legfontosabb közszolgáltatása. Mint azt a Portfolio írja, az új kormány olyan állami egészségügyi ellátórendszert szeretne létrehozni, amely biztonságos, átlátható, transzparens, betegközpontú és minőségi ellátást nyújt. A beteg „ne azért jusson gyorsabban diagnózishoz, mert van pénze magánellátásra, hanem mert hozzájut az állami rendszerhez” – idézi a cikk Hegedűst.
Hegedűs Zsolt a magyar egészségügy átalakításáról
Meghallgatásán Hegedűs Zsolt több konkrét változtatást is bejelentett az újonnan felálló egészségügyi minisztérium tervei közül. A miniszter munkáját tanácsadó testület segíti majd, amelynek a Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin is tagja lesz. A tárcán belül öt államtitkárság fog működni: járó- és fekvőbeteg-ellátásért felelős, népegészségügyi és alapellátásért felelős, digitális egészségügyi, közigazgatási és politikai államtitkárság. Politikai államtitkárnak a Telex közlése szerint Svéd Tamást, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkárát nevezik ki. Az alapellátásért felelős államtitkár Porpáczy Krisztina háziorvos, tiszás egyéni országgyűlési képviselő lesz. A többi államtitkár személye egyelőre nem ismert.
Hegedűs bejelentette azt is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) átnevezik Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá (OEP). Egyszersmind újraszervezik az egészségügyi programokat. A cél, hogy a születéskor várható élettartam 2035-ig 80 évre emelkedjen, a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma pedig 10 százalékkal csökkenjen. Országos programot indítanának a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében is.
Átszervezik az alapellátás, jobban bevonnák a gyógyszerészeket
Kitért rá, az alapellátás mára a strukturális összeomlás szélére került. Az eddigi trendek alapján az évtized végére már 1500-2000-re emelkedhet betöltetlen háziorvosi praxisok száma az országban. Éppen ezért Hegedűs szerint az alapellátás már nem elég foltozgatni, hanem teljesen újjá kell szervezni. Közölte: önálló szakmai irányítás alatt működik majd az egészségügyi ellátórendszer ezen ága, létrehozzák az Országos Alapellátási Módszertani Intézetet (OAMI). A legfőbb cél a krónikus betegségek gondozása és a betegségek megelőzése lesz. Jobban bevonnák továbbá a prevencióba és a krónikus betegek követésébe a gyógyszerészeket. Ennek érdekében önálló intézményként megalakítják az Országos Gyógyszerészeti Intézetet (OGYI). Ugyancsak új alapokra helyezik az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tevékenységét.
Hegedűs az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről is beszélt. Egyrészt garantálják az orvosi bérek értékállóságát, másrészt ösztöndíjprogramokat indítanak az egészségügyi hiányszakmában dolgozóknak, illetve bérrendezést hajtanak végre. Az új kormány az érdekvédelmi szervezetekkel is szorosabb együttműködésre törekszik. A MOK esetében pedig nemcsak visszaállítják az orvosok kötelező kamarai tagságát, de egy teljesen különálló etikai bizottságot is létrehoznának. Megalapítják továbbá a Semmelweis-rendet, amelyhez minden egészségügyi dolgozó csatlakozhat: a kezdeményezés célja a kórházi higiénia javítása, magas szinten tartása.
Vitára bocsátanák az abortusz és eutanázia kérdését
A bizottsági tagok kérdéseire válaszolva Hegedűs Zsolt beszélt arról is, hogy szerinte a szakmát az elmúlt években „megerőszakolta a politika”. Ezt a szívhangrendelet kapcsán mondta, hozzátéve, hogy minden olyan kérdést, amely az élet végével és élet elejével kapcsolatos, mint az abortusz és eutanázia ügye, széles körű társadalmi egyeztetésre kell küldeni.
Az ülés végén 6 igen, 0 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta a bizottság Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezését.
