Így teszi tönkre szemünket a képernyő

A karantén kezdetén hirtelen a sokszorosára emelkedett a képernyő előtt töltött időnk, ami óriási kihívás elé állította a szemeinket. Nem csoda, hogy egyre többen panaszkodnak szemfáradtságra, -szárazságra, látásromlásra. Szemész szakorvossal jártuk körbe, miért ennyire ártalmas a készülékek kék fénye, és mit tehetünk szemeink egészségéért akkor, ha a munkánk a képernyőhöz köt.

A WHO is szorgalmazza a fiatalok képernyő előtt töltött idejének csökkentését - részletek itt.

Talán sosem töltöttünk még annyi időt különféle képernyők előtt, mint a világjárvány kirobbanása óta. A személyes találkozókat, megbeszéléseket felváltották a videós bejelentkezések, a korlátozó intézkedések miatt pedig a szabadidőnk nagy részét (főleg az estéket) is kénytelenek vagyunk az otthonunkban tölteni, ahol a legegyszerűbb kikapcsolódást a televíziók, laptopok, táblagépek és okostelefonok kínálják. Az egyik legnagyobb online streaming-szolgáltató oldalán regisztrálók száma tavaly tavasszal, a világjárvány első hulláma alatt rekordot döntött, világszerte közel 16 millió új felhasználó hozott létre fiókot magának március végéig, hogy otthoni mozizással, sorozatnézéssel üthesse el a szabadidejét a négy fal között. És bár az internet meg a filmek adta lehetőségekkel kicsit úgy érezhetjük, újra kinyílik előttünk a világ, az állandó képernyő-bámulásnak a szemeink látják kárát.

Összezavarja az agyat a kék fény

A hagyományos lámpákkal szemben a képernyőkből több úgynevezett kék fény árad, ami nemcsak a szemünkre, hanem az egész szervezetünkre hatással van. "A kék fény rövid távon kellemes érzést vált ki, antidepresszáns hatású, ám ha túl nagy mennyiségben vagyunk kitéve neki, az már nagyfokú stresszt jelent a szervezet számára, hosszú távon kimerültséghez vezet és a bioritmust is képes felborítani" - vázolja dr. Serfőző Csilla szemész, gyermekszemész szakorvos. A technikai fejlődésével együtt a kék fény hatásait számos kutatás során vizsgálták, így ma már tudjuk róla, hogy jobban élénkít, mint a koffein, sőt a koncentrációs képességet is növeli. "Nem véletlen, hogy a nagyobb irodaházakban is jellemzően kék fényű LED-es izzókkal világítanak, hiszen a hideg világítás teljesítményfokozó hatású, így a dolgozók a munkaidőben éberebben, nagyobb hatásfokon tudják végezni a munkájukat" - árulja el a szakértő. Ugyanakkor nagy mennyiségben a kék fény több szempontból is ártalmas az egészségünkre nézve. Kutatások igazolták, hogy a képernyők által kibocsátott kék fény növeli azalvászavarokkockázatát, fokozza az éhségérzetet, felgyorsítja a bőröregedést, és a látásunknak is árthat, mert a szemünk nem képes megfelelően kiszűrni azt. Az is bizonyított, hogy egyes krónikus megbetegedések megjelenése gyakoribb lehet a képernyős munkakört végző személyeknél - teszi hozzá a szemészorvos.

képernyő látás szem egészség kék fény
A képernyők által sugárzott kék fény egészségkárosító hatású lehet. Fotó: Getty Images

Egy pontban koncentrálódó problémák

Napi 6 óra lenne a maximum

A kivételes esetektől eltekintve, a jogszabály szerint napi 6 óránál többet nem tölthetnek monitor előtt a munkavállalók. Ezt bizonyos képernyős munkakörökben eleve nehéz betartani, a home office elterjedése miatt a magánélettel egyre gyakrabban összemosódó munka miatt pedig szinte lehetetlen. Ennek ellenére fontos, hogy tudatosan igyekezzünk szünetet tartani a képernyő előtti munkában, óránként tíz percre szakadjunk el a képernyőtől - ezt az időt kihasználhatjuk például egy gyors szemtornára is.

A kék fény mellett azonban számos egyéb tényező is nehezíti szemeink dolgát akkor, amikor huzamosabb időt töltünk a képernyő bűvöletében. Az egyik ilyen a képernyők közelsége. Ha a szemeinknek egész nap közelre, 40-60 centiméteres távolságra kell fókuszálniuk, a lencserostokhoz kapcsolódó apró szemizmok megfeszülnek, bemerevednek és csak nehezen tudnak ellazulni. Ilyenkor, közelnézési görcs alakulhat ki, azaz ha hirtelen felnézünk a képernyőből, a távolabbra eső dolgokat homályosnak láthatjuk még akkor is, ha egyébként nincs gond a látásélességünkkel - magyarázza dr. Serfőző Csilla. A képernyők másik jellemző és káros hatása, hogy a nézésük közben kevesebbet pislogunk, a szokásos pislogásmennyiség a képernyők előtt átlagosan a felére csökken, így a szemeink a munkaidő végére kiszáradnak, égni, szúrni kezdenek. "Már csak ezért is fontos betartani a munkavédelmi jogszabályt, miszerint a képernyős munkakörökben óránként 10 perc képernyőszünetet kell tartani a munkavállalónak. Ha arra nincs is mindig lehetőségünk, hogy felálljunk és megpihentessük a szemeinket, erre a tíz percre forduljunk el a képernyőtől és foglalkozzunk valami mással, például fénymásolással, iktatással"  - tanácsolja a szakértő.

Egyre több a rövidlátó

A hosszas közelre fókuszálás hosszú távon elsősorban a fejlődésben lévő szervezet; azaz a gyermekek látásélességét befolyásolhatja kedvezőtlenül. Dr. Serfőző Csilla is megerősítette, hogy világszerte egyre elterjedtebb a rövidlátás, ezért pedig a genetikai okok mellett a sok közelre nézés, azaz a laptop, táblagép, okostelefon képernyőjének fixírozása is felelős. "A gyerekek esetében ráadásul azért jelent ez fokozott kockázatot, mert ők kimondottan hajlamosak rá, hogy az átlagosnál is jobban 'belebújjanak' a képernyőkbe, azaz nagyon közel tartsák a szemükhöz az okostelefont, tabletet. Minél közelebb tartjuk ezeket az eszközöket a szemünkhöz, annál nagyobb fókuszálási kényszernek van kitéve a látószervünk, ami hosszú távon fénytörési hibák kialakulásához, azok súlyosbodásához vezethet" - mondja a szakorvos.

A pandémia szemeinkre gyakorolt hatása pedig már érezhető - ahogy azt megírtuk, a brit Fight for Sight nevű szervezet friss felmérése szerint a megkérdezett kétezer felnőtt 38 százaléka érzi úgy, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta romlott a látása, ugyanakkor minden ötödik válaszadó nyilatkozta azt, hogy nem szívesen venne részt most látásvizsgálaton, mert tart a megfertőződéstől. Ez azonban nem jó taktika - ha úgy érezzük, a látásunk nem a régi, jelentkezzünk be egy szemészeti kivizsgálásra, mert minél tovább halogatjuk ezt, annál jelentősebb panaszaink lehetnek.


Óvjuk a szemünk világát!

A szemeink észrevehetően jelzik, ha túlhajszoltuk őket; ilyenkor a szem kipirosodik, égni, szúrni, fájni kezd, a kiszáradás miatt úgy érezhetjük, mintha homok ment volna bele, és átmenetileg a látásunk is elhomályosulhat. "Evolúciósan nem arra teremttettünk, hogy egész nap a képernyőkre tapadjon a szemünk, ezért jelentkezhetnek a felsorolt kellemetlen tünetek. Ezeket műkönny használatával enyhíthetjük, amiből érdemes a tartósítószermentes változatokat keresni, valamint jó, ha találunk olyat, ami lipideket is tartalmaz, hiszen a könnyben nemcsak a víz, hanem más vegyületek is megtalálhatóak - tanácsolja dr. Serfőző Csilla. A szemész szakorvos arra is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy számos olyan mindennapi praktikát is bevethetünk, amiket a szemünk biztosan meghálál majd.

  • Nagyon fontos a megfelelő, szembarát munkakörnyezet kialakítása. A monitort kényelmesen, szemmagasságban (vagy az alatt egy picivel) helyezzük el, és ha lehet, használjunk kékfényszűrős monitort, programot vagy viseljünk ilyen lencséjű szemüveget.
  • Ha otthonról dolgozunk, ügyeljünk a háttérvilágításra, lehetőleg meleg fehér fényű izzókat tegyünk a lámpákba.
  • Amennyiben kénytelenek vagyunk az esti órákban laptopot, okostelefont használni, a kijelző fényét állítsuk át éjszakai üzemmódra, ez kiszűri a kék fényt.
  • Az okostelefont, táblagépet legalább olyan távolságra kellene tartani az arcunktól, mint egy könyvet - minél közelebb van a szemünkhöz, annál nagyobb a fókuszálási kényszer. Ez elsősorban a gyerekekre, tinédzserekre jellemző.
  • Ha lehet, a szabadidőnkben valamilyen offline tevékenységet űzzünk, sportoljunk, fessünk, sétáljunk vagy társasjátékozzunk. Ha egy nehéz nap után mégis egy jó filmmel szeretnénk kikapcsolódni, azt minél nagyobb képernyőn (televízión vagy kivetítőn) nézzük - a táblagépek, okostelefonok pár colos kijelzőin megjelenő képi információkat nagyon nehezére esik feldolgozni a szemünknek.

Az éleslátás központját támadja a kék fény

A rövidlátás mellett egy másik súlyos szembetegség kockázatát is növelheti egyes kutatások szerint a túl sok képernyőidő, pontosabban a képernyőkből áradó kék fény. Ahogy már említettük, a szemünk nem képes megfelelően kiszűrni a kék fényt, így külső védelem (például kékfényszűrős szemüveg) nélkül az a szaruhártyán áthatolva egészen a retináig elér, ott pedig az éleslátás központját, a sárgafoltot károsíthatja. Ennek köszönhető, hogy az eredendően időskori problémának számító makuladegeneráció a kék fény elterjedésével már a fiatalabb korosztályokban is megjelent.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+5, +12 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban pénteken délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, néhol előfordulhat kisebb eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag