A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy gyerekeik mennyi időt töltenek valamilyen képernyő előtt (ez lehet sorozat- vagy filmnézes, videójátékozás, vagy különböző közösségimédia-felületek nézegetése a telefonon), és hogy ez rossz hatással lehet-e a mentális egészségükre. Félelmeik jogosságát egyes kutatások is alátámasztják – írja Sebastian Ocklenburg pszichológus a Psychology Today oldalán. Egy nemrég megjelent metaanalízis szerzői például 1,9 millió ember adatait vizsgálták, megállapítva, hogy a közösségi médiában töltött idő összefügg a depresszióval.
A közösségi média hatása a mentális egészségre
Egy friss vizsgálat ennek a kapcsolatnak a részleteire volt kíváncsi. A kutatók 23 ezer norvég fiatal képernyőhasználati szokásait és mentális egészségét vizsgálták a 14-16 év közötti korosztályban. A kutatás egyaránt figyelembe vette:
- a szerhasználat,
- a skizofrénia,
- a bipoláris zavar,
- a depresszió,
- a szorongás,
- a táplálkozási zavarok,
- a hiperkinetikus rendellenességek,
- valamint az átfogó fejlődési rendellenességek előfordulását.
Újszerű megközelítéssel a kutatók ezenkívül a résztvevők genetikai jellemzőit is számításba vették, mivel azok is fontos hatással lehetnek a mentális problémák kockázatára.
Összesen 3829 résztvevőnek volt valamilyen pszichiátriai diagnózisa. Mindhárom képernyőidő-típus (tévézés, játék és közösségi média) esetében egyértelmű összefüggés volt kimutatható a mentális betegségekkel.
- Azok a tinédzserek, akik naponta három-négy órát vagy annál többet tévéztek, jelentősen nagyobb eséllyel küzdöttek mentális gondokkal, mint a többi kortársuk.
- A játékok esetében azon kamaszok körében, akik a legkevesebb időt töltötték játékokkal, alacsonyabb volt a pszichiátriai diagnózis előfordulása, mint a többi serdülőnél. Különösen magas volt viszont a rizikó azoknál a tinédzsereknél, akik napi három-négy órát vagy annál is többet játszottak videójátékokkal.
- A közösségi média használatát tekintve azok a kamaszok, akik a legtöbb időt töltötték a közösségi médiával, és meglepő módon még azok is, akik a legkevesebb időt töltötték ezeken a platformokon, jelentősen nagyobb arányban küzdöttek pszichiátriai problémákkal, mint a többi kamasz.
Az orvosok által felállapított pszichiátriai diagnózisok mellett a kutatók a résztvevők által elmondott tüneteket is figyelembe vették a vizsgálat során. Megállapították, hogy napi 3-4 óra vagy azt is meghaladó képernyőidő összefüggésbe hozható a súlyosabb tünetekkel.
Végezetül a kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy a résztvevők genetikai állományuk alapján mennyire fogékonyak a mentális betegségekre. Fejlett statisztikai modelleket alkalmaztak annak kiderítésére, hogy a képernyő előtt töltött idő és a mentális rendellenességek közötti összefüggés milyen mértékben tulajdonítható genetikai hatásoknak Így derült fény arra, hogy a depresszió, az ADHD, az autizmus és az anorexia kockázati pontszámai jelentős összefüggést mutattak a képernyő előtt töltött idővel. Ez arra utal, hogy ezeknek a rendellenességeknek a genetikai kockázata is hatással lehet a képernyő előtt töltött időre.
Az öröklött tulajdonságok sem mellékesek
Amikor a tudósok megállapítják a kapcsolatot a közösségi média és a mentális problémák között, általában nehéz megmondani, melyik az ok és melyik az okozat. Egyrészt a túlzott közösségimédia-használat ahhoz vezethet, hogy az ember elveszíti a való életben a barátait, ezért magányos lesz, és ez mentális problémákhoz vezet. Másrészt egy olyan személy, akinek mentális problémái vannak, nehezen teremt kapcsolatok a való életben, és ezért több időt tölt a közösségimédia-oldalakon, például mert unatkozik, vagy mert ott keres tanácsot.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az eredmények azt mutatják, hogy a genetikai hajlam a mentális rendellenességekre egyben nagyobb hajlamot jelent a túlzott képernyőhasználatra is. Ezenkívül a tanulmány egy érdekes megállapításra jutott: azok a kamaszok, akik a legkevesebb időt töltötték a közösségi médiában, szintén nagyobb kockázatnak voltak kitéve a mentális egészségügyi problémák tekintetében. Ez azt tükrözheti, hogy egyes tinédzserek, akiknek szociális problémáik vannak, a közösségi médiában is nehezen tudnak kapcsolatot teremteni másokkal.
Legjobban: