Mi a különbség a mai és a 20 évvel ezelőtti táplálkozási ajánlások között? Kell-e és ha igen, hogyan tudnak a divatos diéták ellen küzdeni a szakemberek? Van-e kézzelfogható változás a hazai táplálkozási szokásokban? Többek között ezekről is beszélgettünk Kubányi Jolánnal, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnökével, annak apropóján, hogy tavaly a szervezet által életre hívott Okostányér nyerte el a HáziPatika.com Egészséghősök versenyén a szakmai zsűri díját, projekt kategóriában.
HáziPatika.com: A szakmát megnyerte magának az Okostányér, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a belőlük alakult zsűri ennek a projektnek ítélte az Egészséghősök pályázat díját. De, mi a tapasztalatuk, hogy állnak a fejlesztéshez az átlagemberek? Használják?
Kubányi Jolán: Fontos lenne, hogy minél többen tudják, a korábban széles körben alkalmazott táplálkozási piramis már elavult, a világon szinte mindenhol átdolgozták már, ahogyan mi is tettük. Sokféleképp igyekszünk népszerűsíteni az Okostányért. Elindult például egy önálló honlap , ahol immár nemcsak az ismert infografika és az ahhoz kapcsolódó, különböző élelmiszercsoportokra vonatkozó magyarázat érhető el, hanem olyan hasznos funkciók is megtalálhatók, mint az energiaigény-kalkulátor, vagy a könnyen értelmezhető adagolási útmutató, amit a gyerekek is használhatnak. Szerencsére egyre több iskola is kéri a tanárok részére összeállított órai anyagot, amit igyekeztünk gyakorlati útmutatóval megtámogatni. Sajnos azonban a tankönyvekben még várat magára ez a változtatás.
HáziPatika.com: Mi volt a legnagyobb kihívás, amivel szembenéztek az Okostányér megalkotásakor?
K. J.: Tudtuk, hogy megérett az idő, hogy új táplálkozási ajánlást készítsünk, ám a megvalósításhoz nagyon sok előkészítő munkára volt szükségünk. Több mint 14 ország ajánlásait és számos tudományos kutatást néztünk át, összehangoltuk a közétkeztetésre vonatkozó rendelettel. És nem utolsó sorban figyeltünk arra is, hogy egy hazai útmutató elkészítésekor illik figyelembe venni a helyi szokásokat is. Végül egy olyan javaslatot tudtunk elkészíteni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szakembereinek közreműködésével, mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) előtt is megállta a helyét. Így elmondhatjuk, hogy az Okostányér az MTA támogatását is élvezi.
HáziPatika.com: A felnőtteknek szóló ajánlást 2016-ban, a gyerekeknek szólót 2017-ben állították össze. Miben különbözik az étrendbeli szakmai útmutató most attól, mint amit például a 80-as, 90-es években használtak?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
K. J.: Míg a korábbi ajánlások általában tápanyagra vonatkoztak, tehát, hogy mennyi zsírt, fehérjét és szénhidrátot kell fogyasztani naponta, addig a mai már sokkal gyakorlatiasabb, mivel élelmiszeralapú megközelítést alkalmaztunk. Tehát, ha az érdeklődő ránéz a tányérra, rögtön látja mennyi gabonafélét, zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét kell fogyasztania, hogy egészséges legyen a táplálkozása. A színek és a tányér megoszlása is üzenetet hordoz, illetve az élelmiszercsoportokon belül is adunk iránymutatást, például, hogy a napi három adag gabonából az egyik teljes kiőrlésű legyen. Vagy, hogy a fehérjebevitelhez nem kell mindennap húst enni, lehet helyette egyik nap tojás, a másikon hal, sajt, túró stb. A hangsúly tehát a napi energiaszükségletünknek megfelelő táplálkozás arányain és a változatosságon van.
HáziPatika.com: Tapasztalatuk szerint változotak érdemben az elmúlt évtizedekben a magyarok táplálkozási, főzési szokásai?
K. J.: Túl sok jót nem tudok mondani. Egy nagy, átfogó, 2014-ben készült Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) kimutatta, a magyar lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Ez nagyon magas arány, a világon a negyedik helyet foglaljuk el. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy mi magyarok sok szénhidrátot fogyasztunk, de a vizsgálatból egyértelműen kiderült, zsiradékokból lépjük át jócskán az ajánlott mennyiséget. Ráadásul azon belül is a telített zsírsavak aránya a nagyobb, ami jelentősen megterheli a szervezetünket.
Ha tovább bocolgatjuk az eredményeket, láthatjuk, az ajánlott napi zöldség-gyümölcs fogyasztásunk is jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alatt van. A javasolt 400 gramm legfeljebb kétharmadát fogyasztja a lakosság, ennek következtében rostszegényen táplálkozunk. Ha valami jót is említeni kell, talán az emelhető ki, hogy a sómennyiség tekintetében volt némi javulás, viszont még így is az ajánlott mennyiség felett sózzuk ételeinket. Jó hír továbbá, hogy a cukorfogyasztás a felnőtteknél a határérték alatt van. A gyermekeknél viszont a saját és más vizsgálatok alapján is jóval afelett. A felmérések azt mutatják, hogy már gyermekkorban tetten érhető az egészségtelen táplálkozás, nem, vagy csak alig látható pozitív elmozdulás ebben a fiataloknál.
HáziPatika.com: A magyar dietetikusok hogyan birkóznak meg az önjelölt táplálkozási tanácsadók által terjesztett "helyes" étrendekkel, valamint a divatos diéták sugallta téveszmékkel?
K. J.: Az emberek már csak akkor fordulnak a dietetikusokhoz , ha baj van. Előtte azonban mindenféle divatirányzatokba kapaszkodnak, influenszereket kezdenek követni, akik ezt kihasználják, s már-már szektákat hoznak létre. Borzasztóan nehéz ezzel megküzdeni. Tudjuk és érezzük, hogy a kormányzat a szakma mellé állt, de amíg nem lesz egy olyan jogi szabályozás, ami az önjelölt táplálkozási szakértőkre vonatkozóan nemcsak általánosságokat fogalmaz meg, hanem konkrét, gyakorlatban is alkalmazható szankciókat vezet be, addig ez a jelenlegi helyzet, ez a kilátástalan harc érdemben keveset változhat.
HáziPatika.com: A reklámok, a boltokban az áruk elrendezése, nem minden esetben az egészséges táplálkozás elveit követi. Látnak-e arra esélyt, hogy a jövőben a dietetikusok akár a kormányzat segítségével hatékonyan szembeszálljanak ezekkel a gyakorlatokkal?
K. J.: Mi készen állunk arra, hogy segítsük az Egészségügyért Felelős Államtitkárság munkáját, abban hogy a gyakorlatban is hatékonyabb lépéseket tegyünk az egészséges táplálkozás megvalósításának irányába. Bízom benne, ha túl leszünk a járványhelyzeten, lesz lehetőségünk ebben előrelépni.
Legjobban: