Rák, amely minden tizedik nőnél kialakul

Mind közül az emlők rosszindulatú daganatos megbetegedése a leggyakrabban diagnosztizált rákbetegség ma a magyar nők körében. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, amikor világszerte a korai felfedezés szerepe kerül a fókuszba, hiszen jelenleg ez az egyik leghatásosabb fegyverünk a betegséggel szembeni harcban.

A kiújuló esetekkel együtt évente több mint nyolcezer emlőrákos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon. Bár a veszélyes elváltozás férfiaknál is kialakulhat, ezzel együtt náluk sokkal ritkább, így az összes eset túlnyomó része a nőket érinti, főként 40 éves kor felett. Valójában a statisztikák azt mutatják, hogy átlagosan tízből egy nőnél kialakul élete során a betegség, azaz a kockázat igen jelentős. Annál is inkább, mivel minden évben mintegy 2100-2200 nő veszíti életét e daganattípus következtében. Rendkívül fontos tehát, hogy kellő figyelmet szenteljünk azokra a lehetőségekre, amelyek vagy a betegség megelőzését szolgálják, vagy a már kialakult elváltozások minél korábbi felfedezését.

Évente több ezer nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú emlődaganatot Magyarországon

Évente több ezer nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú emlődaganatot Magyarországon.

Fotó: Getty Images

Meg lehet-e előzni a mellrák kialakulását?

Egyetlen esetben sem lehet biztosan megjósolni, hogy kinél alakul ki a rosszindulatú elváltozás, mindenesetre ismert több olyan rizikótényező is, amely fennállása esetén magasabb a kockázat. A női nem és az idősebb életkor mellett e körbe tartozik, ha a közvetlen családtagok közül valakinek volt hasonló megbetegedése, különösen akkor, ha ez már fiatalkorban megjelent. Egyes öröklött génmutációk szintén fokozzák a veszélyt, ezek közül is talán a világhírű színésznő érintettsége miatt Angelina Jolie-géneknek is nevezett BRCA-gének mutációi a legismertebbek. Magasabb a kockázat továbbáelhízásés rendszeres alkoholfogyasztás esetén, valamint azoknál a nőknél, akik 12 éves koruk előtt már menstruáltak, vagy 55 éves kor felett kezdtek klimaxolni, esetleg 30 éves koruk után hozták világra első gyermeküket, vagy egyáltalán nem is voltak várandósok életükben. Ugyancsak növeli a rizikót a változókori tünetek enyhítésére alkalmazott hormonterápia. Mindezeken felül pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki mellrák azoknál a nőknél, akik egyik oldali emlőjében korábban már megjelent a betegség, valamint azoknál, akiket fiatalon mellkasi sugárterápiával kezeltek.

A felsorolt tényezők nemcsak azt mutatják meg, hogy kinél kell magasabb rákkockázattal számolni, hanem egyben azt is, hogy milyen módon lehet esetleg ezt a kockázatot csökkenteni. E téren is kiemelten fontos például az egészséges életmód követése, azaz a mértékletes - vagy ideális esetben teljesen kiiktatott - alkoholfogyasztás, az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás. Nagyon körültekintően, megfontoltan kell eljárni a menopauza tüneteire alkalmazott hormonkezeléssel, kezelőorvosunk segítségével mérlegeljük a várható haszon és a kockázat egymáshoz viszonyított arányát. Ami pedig a hajlamosító génmutációkat illeti, azok esetleges megléte genetikai vizsgálatok révén kimutatható.

Amennyiben az ismert rizikófaktorok tükrében egy nőnél nagyon magas azemlőrákkialakulásának valószínűsíthető kockázata, úgy megelőzésre szolgáló orvosi beavatkozások lehetősége is felmerül. Bár Európában még nem törzskönyveztek ilyen célra készítményt, az Egyesült Államokban már elérhető az úgynevezett kemoprevenció, amelynek keretében a mellrák kezelése során is alkalmazott onkológiai gyógyszereket alkalmazzák hosszú távon olyan nőknél, akik szervezetében még nem mutatható ki rosszindulatú elváltozás. Bár a hormonérzékeny daganatok megjelenése ellen ezáltal hatékonyan lehet védekezni, ugyanakkor a kezelés önmagában sem teljesen veszélytelen, hiszen lehetnek jelentős mellékhatásai, szövődményei. Fennálló génmutáció és korábbi sugárkezelés esetén szóba jöhet továbbá preventív módszerként a kétoldali emlőeltávolítás is, mindazonáltal bármennyire hatékony maga az eljárás, érthetően nagyon nehéz döntést jelent az érintettek számára.

Hogyan fedezhető fel időben a daganat?

Érdemes leszögezni, hogy a mellrák kialakulásának veszélyét lehetséges ugyan csökkenteni, de teljesen megszüntetni nem lehet. Sőt, olykor annak ellenére is megjelenik a betegség, hogy az adott személynél akár egyetlen rizikófaktor sem állt fenn előzetesen. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszeres ellenőrzésre. Ennek egyik alapvető eszköze a mellek önvizsgálata, amelyre havonta egyszer javasolt sort keríteni, elsősorban a menstruációt követő napokban.

A helyes önvizsgálat lépései

  1. Álljunk szemben a tükörrel leeresztett karokkal, és nézzük át alaposan, melleink mérete, alakja és színe nem tér-e el a megszokottól. Gyanúra adhat okot a bőr felületének bármilyen elváltozása, elszíneződése, duzzanata, esetleg a mellbimbók pozíciójának megváltozása vagy azok befordulása.
  2. Ismételjük meg az első lépésben leírtakat felemelt karokkal is.
  3. Miközben a tükörben vizsgáljuk magunkat, figyeljünk oda arra is, hogy nem ürül-e esetleg bármilyen folyadék az egyik vagy mindkét mellbimbóból. Ez lehet áttetsző, tejszerű és sárga váladék egyaránt, illetve vér.
  4. Feküdjünk le, és az átellenes oldali kezünkkel tapintsuk át külön-külön jó alaposan, finom mozdulatokkal mindkét emlőt. Elég, ha csupán az ujjbegyeinkkel tapintunk. Végezzünk körkörös mozdulatokat, ügyelve arra, hogy a mellek teljes felületét áttapintsuk a kulcscsonttól a bordák aljáig, illetve a hónaljtól a szegycsontig.
  5. Ismételjük meg a tapintásos vizsgálatot állva vagy ülve is.

"Mammográfiára csak az időseknek kell járniuk." A legsúlyosabb tévhitek a mammográfiáról - részletek itt.

Fontos leszögezni, hogy bár a mellek önvizsgálata egy mindenki számára elérhető és könnyen elvégezhető technika, a hatékonyságát és érzékenységét viszont érdemes a helyén kezelni. Ezzel a módszerrel a nagyobb, már tapintható, általában előrehaladottabb tumorokat lehet csak felfedezni, amelyek prognózisa rendszerint kevésbé jó, mint a szűréssel kimutatható kisebb elváltozásoké. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ne lenne értelme rendszeres időközönként elvégezni az önvizsgálatot, hanem sokkal inkább azt, hogy a mammográfiás szűrést nem helyettesíthetjük ilyen módon. Ez utóbbi egy speciális röntgenvizsgálat, amelyet 45 éves kor felett az átlagos kockázatú csoportba tartozó nőknél kétévente ajánlott elvégezni. Magyarországon közel két évtizede működik az a népegészségügyi program, amelynek keretében az érintett korosztály tagjait névre szólóan hívják térítésmentes mammográfiás szűrésre a szükséges időközönként. A részvételi arány ugyanakkor sajnálatos módon igen alacsony: az Eurostat adatai szerint évről évre alig haladja meg a 40 százalékot.

Átlagosan tíz nőből tehát csupán négy jelenik meg azon az ingyenes szűrővizsgálaton, amely segítségével már korai stádiumban is kimutathatóak az emlőben kialakult elváltozások. Márpedig minél hamarabb fedezik fel a bajt, annál jobbak mind általában véve a gyógyulási esélyek, mind az emlőmegtartó beavatkozások lehetőségei. Amennyiben a mammográfia eredménye nem negatív, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárják vagy igazolják a rosszindulatú elváltozás lehetőségét. Első lépcsőként ultrahangos vizsgálatot és aspirációs citológiát végeznek, ha pedig ezek is arra utalnak, hogy rosszindulatú a daganat, úgy szövettani vizsgálattal lehet végleg meghatározni, hogy ténylegesen emlőrák alakult-e ki a páciens szervezetében.


"Elvesztettem a melleimet"

"Nem volt semmilyen tünetem. Egy rutin mammográfiás vizsgálatra mentem el, amit akkor már fél éve halogattam. Egy héttel később felhívott az orvosom, és azt mondta, találtak egy csomót" - emlékezett vissza a thepatientstory.com-nak nyilatkozva Rachel Yasui. A Hawaii Oahu szigetén élő nő jobb mellében 2017 őszén diagnosztizáltak nyirokcsomókra is átterjedt, két centiméternél kisebb invazív duktális karcinómát, amely az emlőrák leggyakoribb, a tejcsatornából kiinduló típusa. Kezelőorvosa az elváltozást ultrahangos vizsgálattal is kimutatta, majd a biopszia eredménye megerősítette, hogy rosszindulatú elváltozással van dolguk. "Teljesen lesokkolt, amikor felhívott, hogy elmondja, rákos vagyok. Hirtelen semmilyen érzelem nem volt bennem. Azt hiszem, azóta sem dolgoztam fel teljesen. Utána minden nagyon gyorsan történt. Az egyik pillanatban még csak a diagnózis született meg, a következőben pedig már masztektómiát végeztek rajtam, amit aztán kemoterápia követett" - fogalmazott Rachel.

Másnap már találkozott is az onkológusával, aki elmondta, saját döntésén múlik, hogy a lumpektómiát vagy a masztektómiát választja-e, azaz hogy csak a rákos csomót vagy az egész emlőt távolítsák-e el a sebészi beavatkozás során. "A kétoldali masztektómia mellett döntöttem, habár a rák csak a jobb mellemre korlátozódott. Azért választottam ezt az utat, mert úgy gondoltam, nehezebb lett volna elfogadni, ha a tükörbe nézve csak egy mellemet láttam volna. Emellett nem akartam esélyt hagyni arra, hogy a rák visszatérjen a bal mellemben" - árulta el Rachel. Kitért rá, nem egészen egy hónapra rá a műtét már le is zajlott teljes altatásban, nem érzett belőle semmit. "Arra emlékszem, hogy amikor felkeltem, egy kötés volt a mellkasomon, a hónaljam alól pedig egy-egy úgynevezett dréncső lógott ki mindkét oldalon. Nem is fájt igazán, úgy gondolom, még dolgozott bennem az érzéstelenítés. Aztán mindaddig nem is nagyon fogott meg, ami történt, amíg három héttel később le nem vettem a kötést. Sokkolt, sőt, ahogy mondtam, még mindig sokkban vagyok. De ez a valóság. Elvesztettem a melleimet."

A műtétet újabb egy hónap elteltével négy ciklusból álló kemoterápia követte, majd annak lezárultával, és miután az onkológus megállapította, hogy sikeresen eltávolították a daganatot, tízéves időtartamra hormonterápiát írtak fel Rachelnek. A gyógyszer, amelyet naponta kétszer kell bevennie, az ösztradiol, az emlődaganat növekedésében szerepet játszó nemi hormon hatását ellensúlyozza. Nem sokkal később, 2018 nyarán autológ zsírátültetéssel mellhelyreállító műtéten is átesett. Saját tapasztalataiból merítve az amerikai nő legfontosabb tanácsa a sorstársainak, hogy találjanak valakit, aki segít számukra átvészelni a testileg és lelkileg is megterhelő időszakot. "Amikor azt mondom, hogy találjunk valakit, akiben megbízhatunk, akkor azért azt is tudom, hogy ez mennyire nehéz feladat. De ha nem is találunk senkit a közvetlen környezetünkben, legalább menjünk el egy támogatócsoportba, ahol tudják, min megyünk keresztül. A lényeg, hogy találjunk valakit, aki mellettünk áll és megért. Erre az együttérzésre van szüksége az embernek, amikor átéli ezt a szörnyű betegséget."

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+12, +18 °C
Minimum:
+8, +14 °C

Hazánkban szombaton délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag