A megfelelő folyadékbevitel egyértelműen nélkülözhetetlen az életben maradáshoz: elengedhetetlen az emésztéshez, a testhőmérséklet szabályozásához, a méregtelenítéshez, a tápanyagszállításhoz, az energiatermeléshez, de a szív és az agyműködésében is óriási szerepe van. Mégis gyakori jelenség, hogy az emberek nem fogyasztanak elegendő folyadékot, ez pedig egyebek mellett krónikus fáradtsághoz, gyenge koncentrációhoz, a reakcióidő növekedéséhez, állandó fejfájáshoz és ízületi fájdalmakhoz vezethet. No de hogyan is kell jól pótolnunk a folyadékot?
A dehidratáltság főként nyáron okozhat gondot, ilyenkor a legkönnyebb kiszáradni. A folyadékfogyasztással kapcsolatban azonban számos mítosz kering, amelyeket nem feltétlenül jó vakon követni. „Napi 8 pohár vízre van szükségünk”; „a kávé dehidratál”; „elég akkor inni, amikor szomjas vagy” – szakértők rántják le a leplet a hidratáltsággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről a National Geographic oldalán.
„Napi 8 pohár víz elegendő”
A folyadékszükséglet egyénenként változik a testtömeg, az aktivitás és a környezet függvényében. A Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák Orvosi Intézete (Institute of Medicine of the National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) konkrétabb iránymutatásokat is ad: a megfelelő hidratáltsághoz a nőknek naponta 11 és fél csésze, a férfiaknak pedig 15 és fél csésze vizet kellene fogyasztaniuk. A nyári hőség idején pedig még ennél is többre van szükségünk. Jó ökölszabály, hogy ilyenkor minden szabadban, aktívan töltött órában igyál meg néhány deci vizet!
„Elég akkor innom, amikor szomjas vagyok”
Mire szomjasnak érezzük magunkat, már egy kicsit le is vagyunk maradva a folyadékpótlással. Ez különösen igaz az idősekre, mivel az ő szomjúságérzetük már nem olyan érzékeny, ami növeli a kiszáradás kockázatát. Jó mutató a vizeletmérés: ideális esetben két-három óránként kellene mosdóba menni, a vizelet pedig legyen világossárga színű. Ha ennél ritkábban jársz ki, a vizeleted pedig sötét, akkor túl kevés folyadékot fogyasztasz.
„Az ivás az egyetlen módja a folyadékpótlásnak”
Ez az állítás sem állja meg a helyét: a folyadékbevitel 20 százaléka magas víztartalmú élelmiszerekből – gyümölcsökből, zöldségekből, levesekből, joghurtfélékből, turmixokból, szaftos ételekből és hasonlókból – származik. Nyáron remek választás a dinnye, az uborka, a paradicsom, a bogyós gyümölcsök, a szőlő, a hideg gyümölcsleves vagy a leveles zöldségek.
„Vízből nem lehet túl sokat inni”
Jó tudni, hogy vízből is megárthat a sok: ha több folyadékot iszol, mint amennyit a szervezeted ki tud üríteni, a nátriumszint veszélyesen alacsony lesz. Ezt hányinger, fejfájás, zavartság, izomgyengeség, súlyos esetben pedig görcsrohamok jelezhetik. Általánosságban elmondható, hogy hatékonyabb, ha a nap folyamán folyamatosan, kisebb adagokban kortyolgatjuk a vizet, mintha egyszerre húznánk le egy flaskával. Állítsd be a telefonod, hogy óránként emlékeztessen arra: igyál néhány kortyot!
„A kávé kiszáradáshoz vezethet”
A közvélekedéssel ellentétben a kávé és a koffeintartalmú tea is hozzátartozik a hidratáláshoz, hiszen ezek is vízből készülnek.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
„Edzés közben a sportitalok jobbak, mint a víz”
Ez sem feltétlenül igaz. Attól függ, hogy milyen hosszan és mennyire keményen edzel. Ha rövid sétát teszel, vagy hűvös időben egy óránál rövidebb ideig edzel, a víz is elegendő. Aki hajlamos erősen izzadni, vagy intenzíven, illetve egy óránál hosszabb ideig sportol, akkor valóban jó szolgálatot tehetnek az elektrolit-tartalmú sportitalok is.
Legjobban: