Ideggyógyászati megbetegedések : Krónikus fáradtság szindróma
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Krónikus fáradtság szindróma tünetei és kezelése
Mi a krónikus fáradtság szindróma?
A krónikus fáradtság szindróma vagy mialgiás enkefalomielitisz egy komplex többszervi betegség. Legfőbb tünete a hat hónapot meghaladó időtartamon keresztül fennálló, a hétköznapi életvitelben is zavart okozó fáradtság, amely pihenés hatására sem szűnik meg teljesen, fizikai vagy mentális megterhelésre pedig gyorsan rosszabbodik.
Tünetek
A krónikus fáradtság szindróma előfordulása
A probléma előfordulására vonatkozó becslések tág szórást mutatnak. A legújabb egyesült államokbeli felmérések szerint a népesség 0,24-2,6 százaléka lehet érintett, míg egyesült királyságbeli adatok alapján 0,1-0,7 százalékos előfordulásról lehet beszélni. Ez utóbbi becslés alapján mintegy 1-5 millió ember küzdhet krónikus fáradtság szindrómával Európában.
Megfigyelhető tendencia, hogy a krónikus fáradtság szindróma a 40 és 70 év közötti korosztályban, valamint a nők körében jelentkezik leggyakrabban. Számottevő eltéréseket találtak a kutatások jövedelemszint alapján is: az alacsony jövedelmű népesség körében magasabb a panaszok előfordulási aránya, ami arra utal, hogy azok kialakulásában olyan társadalmi tényezők is közrejátszhatnak, mint a stressz.
A krónikus fáradtság szindróma okai
Egyelőre nem tisztázott, illetve tudományosan vitatott, hogy mely tényező vagy tényezők állhatnak a krónikus fáradtság szindróma hátterében. Többféle elmélet is született a témában. Valószínűsíthető, hogy fontos szerepet tölt be a genetikai hajlam. Emellett egyes tanulmányok olyan fertőző ágensek lehetséges szerepére világítanak rá, mint az Epstein-Barr-vírus (a mononukleózis kórokozója), a 6-os humán herpeszvírus (háromnapos láz) és a parvovírus B19 (lepkehimlő). A szakirodalomban leírnak továbbá az immunrendszer működésében megfigyelt változásokat is a krónikus fáradtsággal küzdő betegeknél. Mindezeken felül az eddigi megfigyelések alapján valamilyen fizikai vagy érzelmi trauma, illetve a sejtek energiafelhasználási zavara is részt vehet a probléma kialakulásában.
A krónikus fáradtság szindróma tünetei
A betegség vezető és diagnosztikus szempontból is legfontosabb tünete a több mint hat hónapon keresztül fennálló erős fáradtságérzet, amely pihenés, alvás hatására sem enyhül kellő mértékben. Jellemző, hogy az érintettek fizikai vagy mentális megterhelés után extrém módon kimerültnek érzik magukat. Az állandó fáradtság és fáradékonyság a mindennapi életvitelt is megnehezítheti, legyen szó akár az iskolai vagy munkahelyi teendők elvégzéséről, akár a társas életben való részvételről. Súlyos esetben a legegyszerűbb feladatok is kihívást jelenthetnek a betegek számára, mint akár a tisztálkodás vagy a főzés. Egyéb tünetként a fáradtsághoz társulhatnak memóriagondok, koncentrációs és gondolkodási zavarok, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás a nyak vagy a hónalj területén, valamit emésztőszervi panaszok (például irritábilis bél szindróma). Jellemző, hogy a jelentkező szédülékenység függőleges testhelyzetben súlyosbodik (ortosztatikus intolerancia).
A krónikus fáradtság szindróma diagnózisa
Mivel a krónikus fáradtság szindróma tünetei egyéb megbetegedések tüneteivel is átfedést mutathatnak, továbbá nincs olyan specifikus diagnosztikai módszer, amellyel egyértelműen be lehetne azonosítani a problémát, a diagnózis felállítása komoly kihívást jelent. Nem ritka, hogy a betegeket félrediagnosztizálják vagy egyáltalán nem is diagnosztizálják. A diagnózis felállítása az egyéb potenciális kiváltó okok kizárásán alapszik, valamint az alábbi kritériumok teljesülésén:
- a betegnél legalább hat hónapja fennálló fáradtság, amely az életvitelében is zavart okoz,
- terhelésre jelentkező kimerültség, rossz közérzet,
- kipihenésre való képtelenség, azaz az alvást követően is fennmaradó fáradtság.
A fentiek együttes fennállása mellett az alábbi panaszok közül is legalább egynek jelentkeznie kell:
- kognitív zavarok: problémák a gondolkodással vagy végrehajtó funkciókkal, amelyek megerőltetés, stressz vagy időhiány okozta nyomás hatására súlyosbodnak,
- ortosztatikus intolerancia: függőleges testhelyzet (ülés vagy állás) közben romló szédülékenység, amely fekvés vagy a lábak felpolcolása hatására enyhül
A krónikus fáradtság szindróma kezelése
A krónikus fáradtság szindrómára nincs gyógymód, a kezelés a tünetek mérséklésére irányul. A fájdalom, az ortosztatikus intolerancia és a depresszió rendszerint gyógyszeresen is enyhíthető. A terhelést követő kimerültség kontrolljában fontos szerep jut az életmódnak, így annak, hogy a beteg kitapasztalja, milyen ütemezéssel tudja rosszullét nélkül ellátni a feladatait. Alvászavarok esetén pedig javasolt alvásszakértővel (szomnológus) konzultálni a lehetséges kezelési módokról.
A krónikus fáradtság szindróma szövődményei
Mint általában a krónikus betegségek, a krónikus fáradtság szindróma is gyakran társul depresszióval, stresszel és szorongással. A betegség jelentősen ronthatja a munkavégzési képességet és az életminőséget, és az érintettek gyakran számolnak be elkeseredettségről, reménytelenségről.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Mikor válaszd a laktózmentes tejet, és mikor maradj a hagyományosnál?
Szinte minden hűtőpultban ott sorakoznak a „laktózmentes” feliratú tejek, joghurtok és sajtok. Sokan automatikusan ezeket választják, mert egészségesebbnek hiszik – de vajon tényleg mindenkinek jót tesznek? Megmutatjuk, mi a különbség a laktózmentes és a hagyományos tej között, és kinek érdemes valóban áttérnie rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő. Reggel, délelőtt átmenetileg kevesebb helyen eshet, majd a déli óráktól a keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk, a hegyekben erős lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 12 fok között alakul, de a keleti naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 3, 9 fok valószínű. Úgynevezett sekély ciklon alakítja a mai időjárásunkat, ami a melegfrontra érzékenyek számára többféle kellemetlen tünetet is okozhat.
