A súlyos vashiányos állapot, a vérszegénység (anémia) alapvetően bizonyos tápanyagok, legfőképp a vas, a folsav és/vagy a B12-vitamin abszolút vagy relatív hiányához köthető. Az anémiák közül a vashiányos vérszegénység a leggyakoribb. Amíg az abszolút vashiány esetében az étrendünk a szükségesnél kevesebbet tartalmaz ezekből az ásványi anyagokból, addig relatív vashiány esetén vagy nem képesek felszívódni és hasznosulni ezek az alapvető tápanyagok, vagy pedig más tényezők – terhesség, szoptatás vagy alkoholproblémák – miatt a szervezetnek több ásványi anyagra van szüksége.
Veszélyeztetettek tehát a vegetáriánus, vegán életmódot követők, nekik ugyanis külön kell pótolni a szükséges, csak állati eredetű élelmiszerekben megtalálható B12-vitamint, vagy a vasat, ami növényi élelmiszereinkben kevésbé hasznosuló formában van jelen. Ugyancsak a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak az intenzíven sportolók, a nem kiegyensúlyozottan étkezők és a gyerekek is.
Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiánya miatt csökken a vér oxigénszállító képessége, és relatív vashiányos állapot alakulhat ki.
Várandósság alatt számtalan változás zajlik a szervezetben, ezek egyike, hogy a vérplazma térfogata fokozatosan növekszik, a terhesség előrehaladtával 40 %-kal. A vörösvérsejtek tömegének 15-25 % -os növekedése a III. trimeszterben már lemarad a plazma növekedéséhez képest, ezért csökken a vér festékanyag-tartalma, azaz a hemoglobin. A hemoglobin csökkenése a vérképben a terhesség II. trimeszterében még nem jelent vérszegénységet, ha az érték 11 g/l, illetve a III. trimeszterben nem alacsonyabb a Hgb 10,5 g/l-nél.
– mondta korábban Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ főorvosa.
Mit tehetünk?
Vashiányban a megfelelő mennyiségű és jól felszívódó vas bevitelére, illetve pótlására kell ügyelni. A normál esetben ajánlott napi 12-15 mg vasbevitelnél – amiből csak kb. 10 % szívódik fel – jóval nagyobb a szervezet szükséglete vashiány esetén, ilyenkor már vaspótlásra is szükség van. A táplálékvas felszívódását számos étrendi tényező is befolyásolja, például a növényekben előforduló oxál- vagy fitinsavtartalom gátolja, a C-vitamin és a folsav pedig segíti a folyamatot.
A vashiányt a legjobb megelőzni. Ennek alapja a megfelelő étrend, főként a húsok, belsőségek, ezen belül is a máj, mert ezek jól felszívódó, hem kötésű vasat tartalmaznak. Fontos szabály, hogy minél vörösebb színű egy húsféle, annál több vas található benne, ezért a marha- vagy a sertéshús ilyenkor előnyösebb választás, mint a baromfihús. Aki szereti, bőségesen fogyaszthat vadhúst is, mert az remek vasforrás.
Érdemes tojásevést is beiktatni az étrendbe, hiszen 2-3 darab akár az egész napi szükségletünket is tudja biztosítani. (Főleg, ha inkább a sárgáját fogyasztjuk el, mert a fehérjében a felszívódást gátló anyagok vannak.)
Ne feledkezzünk meg a C-vitaminról sem, mert segíti a vas felszívódását, hiánya gátolja azt, akárcsak a túlzott rostbevitel. Ezenfelül mérsékeljük a kávé-, valamint a teaivást is, mert a bennük lévő vegyületek oldhatatlan formájúvá teszik a táplálékban lévő vasat, ami így nem tud felszívódni.
Bár az állati eredetű élelmiszerek vastartalma körülbelül háromszor jobban hasznosul, a sörélesztőpehely magas vastartalma segítséget nyújt azoknak, akik kevésbé szeretik a húst, vagy vegetáriánus étrendet követnek.
Megelőzés mint megoldás
A vérszegénység kezelése magas vastartalmú vaspótló gyógyszerekkel történik, de a megfelelően összeállított étrendnek is nagyon nagy szerepe van a kezelés hatásosságában vagy épp a hiányállapot megelőzésében. Ha már vashiányunk van, akkor a csupán kis mennyiségű vasat tartalmazó étrend-kiegészítők helyett magas vastartalmú gyógyszerrel töltsük fel a vasraktárainkat, mert a kialakult hiányállapot teljes korrigálásához még így is néhány hónapos kezelés szükséges. Ajánlott szabályozott felszívódású vaskészítményt szedni, a vastúltöltés elkerülése érdekében.
