Egy családban bárkinél előfordulhat aranyér. Kialakulásának hátterében – a genetikai hajlam mellett – főként az egészségtelen életmód áll. Ugyanakkor nem kell fatalistának lenni a genetikai hajlam miatt, mert az aranyér kockázata tanult viselkedéssel jelentősen csökkenthető. Mutatjuk, hogyan.
Rendkívül kellemetlen, az életminőséget is rontó panaszok forrása lehet a mindennapokban az előrehaladott aranyérbetegség. A probléma kezelése műtéti beavatkozást igényelhet, ugyanakkor sok esetben egy kevésbé invazív eljárás, az úgynevezett aranyérgyűrűzés is megoldást hozhat.
Ha aranyérrel küzdünk, különösen oda kell figyelnünk a helyes táplálkozásra, így ugyanis enyhíthetjük kellemetlen panaszainkat, valamit megakadályozhatjuk a probléma kiújulását is. A megfelelő életmód kialakításához azonban fontos, hogy azzal is tisztában legyünk, mely élelmiszereket kell tiltólistára raknunk.
Noha az aranyérbetegség már jó ideje népbetegségnek számít, és egy kis utánajárással gyakorlatilag minden, témát érintő kérdésünkre korrekt, hiteles választ kaphatunk, még mindig sok féligazság és fals információ él róla a köztudatban. Összeszedtük a leggyakoribb tévhiteket.
Mindannyiunkkal megeshet, hogy – bizonyos életmódbeli tényezők miatt – a székletünk keményebbé válik, az ürítése pedig nehézségeket okoz. Bár elsőre bagatellnek tűnhet a dolog, ám ha hosszú távon fennáll, a kemény széklet bizony súlyosabb problémákhoz is vezethet. Mutatjuk, miért is fontos a széklet lágyítása.
Mely tünetek esetén érdemes aranyérbetegségre gyanakodni? Milyen problémákat okozhat ez az állapot? A témáról dr. Egri Gábor proktológus foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mit nevezünk aranyérbetegségnek? Hogyan, milyen tényezők hatására alakul ki a probléma? A témával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat dr. Bánfalvi Péter proktológus foglalta össze.
Bár a kellemetlen tünetek hatékonyan kezelhetőek lennének, sokan azonban ódzkodnak attól, hogy orvoshoz forduljanak aranyérbetegség gyanúja esetén. Dr. Bánfalvi Péter proktológus a leggyakoribb félelmekről, illetve a kivizsgálás menetéről foglalta össze a főbb tudnivalókat.
Átlagosan a felnőttek háromnegyedénél előbb-utóbb kialakulnak aranyeres panaszok, a probléma ugyanakkor megfelelő kezeléssel kordában tartható. Lássuk tehát, mely tünetek fellépése esetén javasolt szakszerű megoldást keresni.
Az összefüggő felhőzet északkelet felé halad, mögötte a több-kevesebb napsütés mellett erőteljes gomolyfelhő-képződés várható. A frontális csapadékzóna - esővel, záporral, zivatarral - estig északkelet felé elhagyja az országot, mögötte átmeneti szünetet követően egyre többfelé pattannak ki záporok, zivatarok, néhol akár heves zivatarok is, de a Délnyugat-Dunántúlon már csak kis eséllyel lehet csapadék. Területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadék eshet. Estére a Dunántúl nagy részén kiderül az ég, de északkeleten még lehetnek felhős tájak. A délkeleti, majd délnyugatira forduló szél helyenként megerősödik, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet a tartósan csapadékos északkeleti tájakon 15, 20, másutt 21, 27 fok között várható. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.
