Eddig hazudtak nekünk a zsírról?

Az elmúlt 30 évben tévesen tájékoztathattak minket a zsírokról? Az 1983-ban közéadott ajánlás szerint energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, de kutatók szerint ennek az ajánlásnak nincs tudományos alapja.

Brit kutatók állítása szerint az elmúlt 30 évben a dietetikusok tévesen tájékoztattak minket a zsíros ételek fogyasztásáról. Hibásan állították például, hogy kerülnünk kellene a vajat vagy a sajtféléket. Az állításuknak ugyanis nem volt tudományos magyarázata, tehát ezeket az ajánlásokat nem kellett volna megalapozatlanul, több tízmillió ember elé tárni.

A zsírokat általában olyan egészségtelen dolgoknak képzeljük el, amelyeknek leginkább az elhízást köszönhetjük. Az igazság azonban az, hogy számos, kifejezetten fontos funkciót látnak el szervezetünkben, ahol az egyik legfontosabb energiaszolgáltatók. Olvassa el, Mely zsírok egészségesek, és melyek kevésbé? című cikkünket! A szóban forgó ajánlás, amelyet 1983-ban vezették be Angliában és hat évre rá Amerikában, azt állította: energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, a telített zsírok pedig ennek csak egyharmadát tehetik ki.

A kutatók szerint ezen ajánlásnak semmilyen tudományos kísérleten alapuló bizonyítéka nincs. Nem a telített zsírsavakat kellett volna démonizálni, amikor ezen ajánlásban például nem is szerepelnek a szénhidrátok, amelyek bizonyítottan felelősek az elhízásért.

Az Open Heart szaklapban megjelent, bíráló hangvételű kutatás szerint érthetetlen, hogy hogyan lehetett 220 millió amerikai és 56 millió brit állampolgár étkezését ennyire tévesen befolyásolni. Alapvető probléma, hogy be sem kellett volna vezetni semmilyen megalapozatlan javaslatot, ajánlást.

Hibásan állították, hogy kerülnünk kellene a zsíros ételeket, például a sajtféléket

A szaklapban mindez Rahul Bahl, a Royal Berkshire NHS Foundation Trust szakértőjének véleményével jelent meg. Bahl figyelmeztetett arra, hogy a közegészségügyi ajánlásokban olyan mértékben próbáljuk elkerülni a telített zsírokat, hogy az más kockázati tényezőkről, például a szénhidrátokról elvonja a figyelmet. Nem lenne szabad tévképzeteket, más tévképzetekkel helyettesíteni. Mindezek mellett Dr. Alison Tedstone, a Public Health England egészségügyi szervezet vezető dietetikusa megjegyezte: a tanulmány az 1980-as évek előtti helyzetre fókuszál, amikor még nem voltunk a telített koleszterolszintünket , ez pedig növeli a szívrohamra esélyét.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Szitálás helyenként előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz.A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul. Késő este 0, +4 fok valószínű. Ma frontmentes idő várható, megpihenhet tehát a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!