A rendszeres testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek kutatásai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, hanem a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is – mondja dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora.
A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik. Emellett enyhítheti a változókori tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, és általánosságban véve lassítja az öregedést. A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos – sorolja a szakember.
Az elmúlt évtizedek nagy átfogó epidemiológiai és klinikai vizsgálatai azonban arra is bizonyítékul szolgáltak, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként is hatékonyan alkalmazható, sőt jelentősen javítja a krónikus betegek életkilátásait.
Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4–5 alkalomra elosztva. Érdemes gyalog megtenni a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy lift helyett a lépcsőt használni. Bár ez még nem számít edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást. Az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás.