Még nem kapta el a COVID-19-et? Mutatjuk, mi lehet az oka

Nemcsak az fordulhat elő, hogy valaki a szokványosnál sokkal nagyobb eséllyel ad tovább egy fertőzést, hanem az is, hogy másoknál jelentősen ellenállóbb a vírusokkal szemben. Az utóbbi csoportba tartozókat „szuperkerülőknek” nevezzük.

Azt már viszonylag régóta tudjuk, hogy léteznek úgynevezett „szuperterjesztők”, akik az átlagosnál hatékonyabban és nagyobb arányban adják tovább másoknak a koronavírust – esetenként akár több tucatnyi embernek is. Vannak azonban „szuperkerülő” (angolul superdodger) személyek is, akik annak ellenére sem fertőződnek meg – vagy legalábbis nem mutatnak arra utaló tüneteket –, hogy akár napi szinten COVID-os betegek környezetében vannak – olvasható az npr.org-on.

koronavírus, koronavírus-fertőzés, tünetmentes fertőzöttek, immunitás, genetikai mutáció, HLA, szuperkerülők
Vannak, akik ugyan megfertőződnek, viszont képesek tünetmentesen átvészelni a betegséget, és akár mindvégig negatív teszteket produkálni. Fotó: Getty Images

Mi kell ahhoz, hogy szuperkerülő legyen valakiből?

Az eddigi ismeretek szerint két vírus – a hányós-hasmenéses fertőzést okozó norovírusok és a HIV – ellen is képes szuperkerülővé válni az ember egy genetikai mutáció következtében. A mutációk megakadályozzák, hogy a szervezet megtermelje azokat a molekulákat, amelyek az említett vírusok sejtbe való bejutásához szükségesek. A genetikai eltérés miatt tehát a kórokozók képtelenek megfertőzni a szuperkerülő egyéneket.

A koronavírussal kapcsolatban viszont nem teljesen így néz ki a képlet. Ez a kórokozó ugyanis az ACE2 receptort használja „ajtóként”, vagyis azon keresztül jut be a sejtbe, hogy megfertőzze azt. Ez a receptor az emberi szervezet több funkciójához – például a vérnyomás-szabályozáshoz is – elengedhetetlen, így az nem jelentene jó megoldást, ha a testünk abbahagyná ennek termelését. Elméleti szinten pedig ugyan létezhetnek olyan genetikai mutációk, amelyek nem „kapcsolják ki” teljesen ezeket a receptorokat, csupán a koronavírussal szemben ellenállóvá teszik őket, ezek létezését egyelőre nem sikerült bizonyítani. De akkor mégis hogyan lehet valaki szuperkerülő az új típusú koronavírussal szemben? Ennek lehetséges magyarázatát a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói találhatták meg.

Miért nem kapják el egyes emberek a koronavírus-fertőzést?

A HLA lehet a kulcs

Jill Hollenbach és kutatótársai mintegy 30 ezer alany DNS-mintáit elemezték, és arra jutottak, hogy a HLA (humán leukocita antigén) nevű gén egyik mutációja akadályozhatja meg, hogy tünetekkel kísért fertőzés alakuljon ki az érintetteknél. Ezek a személyek tehát tulajdonképpen megfertőződnek, viszont képesek tünetmentesen átvészelni a betegséget, és akár mindvégig negatív teszteket produkálni.

A HLA típusa genetikailag meghatározott, tehát mindannyian örököljük az adott kombinációt. Ez később az adaptív immunrendszer működésében játszik fontos szerepet, a vírus szervezetbe való bejutását követően ugyanis a HLA adja le jelzést az immunrendszernek, hogy segíteni kellene a sejteknek a betolakodó elleni küzdelemben. A HLA által küldött üzenet indítja be egyebek mellett az antitestek és a T-sejtek termelődését is – ez idő alatt azonban a vírus képes megfertőzni a sejteket és szaporodni. Ez a folyamat viszont egy viszonylag gyakori – minden tizedik emberben kimutatható – HLA-mutáció hatására a normálisnál jóval gyorsabban lejátszódik, a T-sejtek ugyanis már lesben állnak a koronavírus bejutásakor, így le tudják győzni azt, még mielőtt komolyabb károkat okozhatna. Mindehhez pedig – a mutáció meglétén kívül – mindössze annyira van szükség, hogy a személy már korábban átessen egy bármilyen – például a náthát kiváltó – koronavírus okozta fertőzésen. (Mivel valószínűleg nincs olyan ember a Földön, aki még ne lett volna életében legalább egyszer náthás, ez utóbbi feltétel viszonylag könnyen teljesíthető.)

Egyes becslések szerint ez a HLA-mutáció a tünetmentes koronavírus-fertőzöttek legalább ötödében kimutatható. A kutatócsoport egyébként már korábban is vizsgálta, hogy a HLA egyes génvariációi milyen módon befolyásolja a COVID-19 súlyosságát, de ennyire konkrét eredményeket most először sikerült felmutatniuk.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +0, +4 °C
Minimum: -5, +0 °C

Északkeleten átmenetileg rövid időre kisüthet a nap, de legnagyobb részt borongós idő várható. Helyenként alakul ki havazás, hózápor, az Alföldön kisebb eső is lehet. Élénk, erős lesz az északi szél, a maximumhőmérséklet 0, 4 fok között alakul. Pénteken kettősfronti tüneteket tapasztalhatnak az érzékenyek. Gyakori lehet a fejfájás, a migrén, emellett keringési panaszok is felléphetnek, sokaknál jelentkezhet rossz közérzet, rosszullét. Az arra hajlamosak körében az emésztési problémák is megszaporodhatnak. Alacsony hőérzetre kell készülni, nagy a megfázásveszély! További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: