Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést. „Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé” – méltatta munkásságát a bizottság.
A kitüntetett 10 millió svéd koronát – nagyjából 375 millió forintnak megfelelő összeget – kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Elakadt a tudós szava
Mint azóta kiderült, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. „Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak” – árulta el Thomas Perlmann, Nobel-bizottság titkára, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.
Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.
Legfontosabb eredményeinek egyike
Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását, mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.
Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.
Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van, befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.
Idén is izgulhatunk Karikó Katalinért
Október 3-a és 10-e között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Hétfőn – elsőként – az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban. Kedden a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti majd a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét. A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
„A különböző Nobel-díjak alapjául szolgáló értékek a mai világban aktuálisabbak, mint valaha. A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során. A válságok ellenére továbbra is ez a legfőbb vezérfonaluk” – közölte Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója. A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel „fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét”.
