Tudományos érdekességek

Dacára annak, hogy a szervátültetés már szinte rutinműtétnek bizonyul, mégis rengeteg ember van gyakorlatilag halálra ítélve, mert teste nem fogadja be az új szervet.

A jövőben a betegek genetikai háttere nagyban meg fogja határozni azt, hogy milyen módszerekkel és dózis mellett kezelik a daganatos megbetegedéseket.

Egy DNS-helyreállító fehérje mutációja miatt hal meg sok gyermek és fiatal agydaganatban. Új kutatási eredmények reményt adnak rá, hogy gyógyszeresen lehessen kezelni ezt a bajt, javítva a betegek túlélési esélyeit.

Mindannyian ismerünk embereket, akiknek alaptalanul túlságosan nagyra nőtt az egójuk. Nagyképűek, önhittek, pökhendiek. De honnan származik ez az önértékelési zavar?

Sokat tehetünk azért, hogy megváltoztassuk étrendünket vagy edzéstervünket, de vércsoportunk születésünktől kezdve olyan marad, amilyennek születtünk.

Hallott már arról, hogy valakinek három mellbimbója van vagy egy sem? Arról, hogy léteznek úgynevezett mellbimbó protézisek? Vagy arról, hogy a férfiak melle is képes a tejelválasztásra? Íme 7 érdekes tény a mellbimbóról.

Mi ellen harcolnak, és hogyan ölik meg a betolakodókat testünk védelmi rendszerének főszereplői, a falósejtek és az ölősejtek?

A 2016-os Wellcome Image Awards tudományoskép-pályázatot tavaly novemberben indította útjára a zsűri, és a nyerteseket most hirdette ki. A közönségdíj sorsa azonban még nem dőlt el, érdemes szavazni.

A legkülönfélébb érzések kerítik hatalmukba azokat, akik percre pontosan tudják, mikor távoznak az élők sorából.

Külsőre egy átlagos vitaminkészítményre hajaz az az apró kapszulába zárt kamera és a működtetéséről gondoskodó elektronikus rendszer, amely a tápcsatorna állapotáról tudósítja az orvosokat.

Ha jön a ragadozó, két viselkedés tűnik hasznosnak: vagy csendben a bozótba bújunk, vagy bottal a kezünkben ordítozunk. Ezek kombinációja nem előnyös, nem érdemes például ordítva a bozótba bújni.

A Clostridium difficile fertőzésnél (CDI) akár 60 százalékos is lehet a visszaesés kockázata, amelyet a hagyományos kezelések nem képesek elhárítani. Most azonban mikrobákat küldenek a mikrobák ellen.

Az emberek többségét alvás közben nem zavarja a vizelési inger, mert a húgyhólyag éjszaka több vizeletet képes magában tartani. Azt azonban eddig nem tudtuk, pontosan hogyan történik ez, és miért képtelenek erre egyesek.

A felnőtt őssejtek teszik lehetővé a szervezet számára, hogy a sérült vagy elhasználódott szövetek pótolhatók legyenek. Egyes szerveknek, így a beleknek vagy a bőrnek állandó fiatalításra van szükségük, ezért az őssejtek gyakran osztódnak. Más testi struktúrákat, beleértve a szőrtüszőket, ezek tartják nyugalmi állapotban, s addig nem szaporodnak, amíg nem érkezik jel a környezetükből, hogy ideje regenerálódni.

Tudósok úgy vélik, hogy sikerült megtalálni a módját az immunrendszer "irányításának", hogy elpusztítsa a rákos sejteket, amiket a magukban hordozott antigénekről azonosít be.

A Johns Hopkins egyetem kutatói precíziós érzékelőket használva csirkeembriókban drámai különbségeket találtak a fejlődő és teljesen érett idegsejtek rézfelhasználásában. És ez komolyan befolyásolja az agy működését.

Nemzetközi kutatás mutatta ki, hogy ha egyes fehérjék szintje megemelkedik a rákos sejtekben, az hogyan szabadítja el más fehérjék termelődését, és fokozza a rák szétterjedését a szervezetben.

A tudomány egyelőre nem tudja megmondani, hogyan függ össze a vastagbél- és végbélrákos esetek felénél felfedezett mutáns gén a helytelen életmóddal. A kérdésre a 18. századi Magyarországról származó mumifikálódott holttestek segítenek választ találni.

Egy párizsi startup vállalkozás, a Glowee, új ötlettel rukkolt elő, egy, a tintahalban előforduló, fluoreszkáló baktériumcsoport fényerejének segítségével köztereket, installációkat, kirakatokat vagy akár teljes utcarészek kivilágítását tennék lehetővé.

Az egészséges és hosszú életet számos tényezővel hozták már összefüggésbe: az "általános" elméletek szerint az élhet tovább, aki (többek között) megfelelően táplálkozik, eleget mozog, kerüli a stresszt. Egy új kutatás viszont a türelmetlenséget is bevenné az idő előtti öregedést okozó dolgok közé.

Norvég kutatók szerint szó szerint a csillagokban rejlik a hosszú élet titka. Azt találták ugyanis, hogy akik erős naptevékenység idején születnek, átlagosan öt évvel élnek kevesebbet, mint azok, akik gyenge naptevékenység idején.

A Yale egyetem rákközpontjának kutatói behatároltak egy gént, amely drámaian befolyásolhatja az egyik legveszélyesebb rákfajta, a melanoma fejlődését és lefolyását.