Megvan, honnan ered a nagyképűség

Joyce Ehrlinger, a pullmani Washington State University pszichológus kutatója úgy találta, hogy az az ember hajlamos a túlzott magabiztosságra , aki úgy gondolja, hogy az intelligencia szintje adott és megváltoztathatatlan.

Ezek az emberek általában úgy őrzik meg az önhittségüket, hogy a feladatok a könnyű részére összpontosítanak, és a nehéz részekre a lehető legkevesebb időt fordítják – mondta Ehrlinger. De azok, akik fejlesztik a gondolkodásmódjukat, úgy vélik, hogy az intelligencia minősége változik, s több időt töltenek a feladatok kihívást jelentő részével. Következésképpen az önbizalmuk szintje sokkal közelebb áll a képességeik valós mértékéhez.

Lehet, hogy a túlzott önbizalom nem teljesít túlságosan jól tényszerű vizsgálatok során, de olyan szinten tudja magával ragadni az embereket, hogy azok nem figyelnek a sokkal rosszabb eredményekre. Kattintson! Ehrlinger a kutatásait Ainsley Mitchum (Florida State University) és Carol Dweck (Stanford University) közreműködésével végezte. A tanulmány ismertetését a Journal of Experimental Social Psychology folyóirtat közölte.

„Az önbizalom kissé megemelkedett szintje hasznos lehet, de a túlzott önbizalom miatt az emberek rossz döntéseket hozhatnak, és kihagyhatnak tanulási lehetőségeket” – véli Ehrlinger. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a túlzott önbizalom bizonyos tevékenységek esetében jól dokumentált probléma. Így a járművezetők, a motorkerékpárosok, bungee jumperek, az orvosok és a jogászok számos példát adnak rá.

Ehrlinger és kollégái megállapították, hogy azok a diákok, akik az intelligencia változatlanságában hittek, elbizakodottabbak voltak a teljesítményüket illetően egy feleletválasztós teszten, mint az intelligencia fejlődésében hívők. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a hallgatók a fixált gondolkodásmód mellett kevesebb figyelmet szenteltek nehéz problémáknak, és ennek következtében jelenik meg mind több önhittség (mert nagyszerűnek érzik, hogy a könnyű feladatokkal megbirkóztak, s úgy vélik, jobban teljesítettek a versenytársaiknál), szemben a fejlődéses gondolkodásmód képviselőivel, akik komplexen akarták megérteni, hogy mennyire teljesítettek jól.

Erre a következtetésre jutott egy harmadik tanulmány is, amely kimutatta, hogy a rögzített elmélet követőinek alaposan megrázhatja az önbizalmát , ha egy szellemi feladat nehéz és könnyű részével azonos módon kénytelenek szembesülni. De ez legalább arra inspirálja őket, hogy pontosabb benyomásokat szerezzenek a teljesítményükről.

„Az oktatás talán a legjobb módja annak, hogy lehetőségeket teremtsünk magunknak, és egyre több bizonyíték van rá, hogy a növekedéses gondolkodásmód javítja a tanulmányi eredményeket, különösen olyan diákok között, akiket stigmatizálnak a fajuk vagy a nemük miatt” – fejtette ki Ehrlinger.

Forrás: Science Codex

Ez is érdekelheti

öregedéskutatás

A kutyák intelligenciája segíthet megérteni az öregedést

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet