Egyáltalán nem túlzás, hogy a megfelelő mennyiségű és pihentető alvás túlélésünk záloga, mivel a sejtregenerációtól a hormonháztartás szabályozásáig rengeteg testi funkció működése függ ettől. Egyénenként változik, hogy kinek mennyi alvásra van pontosan szüksége naponta, amiben jelentős szerep jut az életkornak is. Általánosságban az alábbiak szerint alakul az életkor szerinti napi alvásszükséglet :
- 0-3 hónapos korig 14-14 óra
- 4-11 hónapos korig 12-15 óra
- 1-2 éves korig 11-14 óra
- 3-5 éves korig 10-13 óra
- 6-13 éves korig 9-11 óra
- 14-17 éves korig 8-10 óra
- 18-64 éves korig 7-9 óra
- 65 éves kor felett 7-8 óra
Ha ezt hosszú távon nem sikerül teljesíteni, akkor krónikus fáradtság, memóriaromlás, ingerlékenység, stressz, elhízás, a hormonháztartás felborulása, magas vérnyomás, magas vércukorszint, depresszió, illetve keringési betegségek jelentkezhetnek következményként . A kimaradt alvásidő bepótlására nem létezik egyetlen konkrét, bombabiztos módszer, hiszen ilyenkor is számos egyéni faktort kell figyelembe venni. Jó hír, hogy még a hosszabb távú alváshiány káros hatásai is részben visszafordíthatóak, bár mindez kétségtelenül némi tudatosságot és erőfeszítést igényel.
Ha például valamiért a szokásosnál keményebb hetünk van a munkában, ami azzal jár, hogy egész héten nem tudunk eleget aludni, akkor egyszerűen a két hétvégi napon aludjunk tovább 1-3 órával, ha pedig 1-2 munkanapot érint csak a dolog, akkor a következő napokon egyszerűen próbáljunk meg 1 óra extra alvásidőt kigazdálkodni. Ez kutatások szerint segít a káros hatások visszafordításában. Ugyanakkor a Sleep.org tanulmánya arra figyelmeztet, hogy hétvégente ne vigyük túlzásba az alvást (tehát például ne aludjunk át egy teljes napot), mert az az alvási ciklusunk felborulását eredményezheti, emiatt a rákövetkező munkahéten sokkal nehezebb lesz visszatérni a bevált ritmusunkhoz. Ennek következtében újabb alváshiányos időszak elé nézünk, azaz egyfajta ördögi körbe kerülhetünk.
Ha hosszú távú alváshiányról van szó, akkor már kicsit nehezebb a helyzet, de a Harvard Health kutatása szerint erre is van megoldás. Ha végre eljutottunk odáig, hogy olyan időszakba érkezünk, amikor addig alhatunk, ameddig csak szeretnénk, tegyük félre az ébresztőórát. Amilyen hosszú időn át csak tehetjük, aludjunk addig, míg magunktól fel nem ébredünk - még akkor is, ha ez eleinte 12 óra alvást jelent egyfolytában! Egy idő után, ha szervezetünk úgy érzi, elég energiához jutott, természetes módon vissza fogja hangolni magát a normál alvásritmusra, onnantól pedig már csak az lesz a dolgunk, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy ezt a ritmust hét közben és hétvégén is tartani tudjuk.
Forrás: care2.com
