Vashiány Tünetei
Mi okozhat vashiányt?
A vashiány még ma is népbetegségnek számít, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen okok állhatnak a hátterében, de arról is szót ejtünk, hogyan kezelhető a vashiány, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Mikor gyanakodjunk vashiányra?
Vannak olyan élethelyzetek, állapotok és betegségek, melyek vashiányra utalnak, vagy amelyek miatt vashiány alakulhat ki. Sokszor azonban hétköznapi tünetek is jelezhetik, ha nincs elegendő ebből a nélkülözhetetlen ásványi anyagból szervezetünkben. Mutatjuk, mikre érdemes figyelni.
A nőknek figyelniük kell a vaspótlásra. Miért?
Elmondjuk, mennyi vasat veszít egy nő egy menstruáció alatt, vagy, hogy mennyi vasra van szüksége a várandósság idején. Emellett cikkünkből az is kiderül, milyen egyéb okokból fenyegeti a nőket jobban a vashiány és a vashiányos vérszegénység kialakulása.
A vashiány kevésbé ismert tünetei
A vas nélkülözhetetlen a vörösvértestek hemoglobinjának felépítéséhez, nélküle romlik a vér oxigénszállító képessége. Ez pedig egész testünk működésére kihat, így a vashiány esetén tapasztalható panaszok is szerteágazóak. Lássuk, hogy a klasszikus tüneteken - sápadtság, fáradékonyság, gyengeség - túl milyen egyéb jelek utalhatnak arra, hogy kevés a vas a szervezetünkben.
Tünetek, amik vashiányra utalnak
A hirtelen jelentkező gyengeség, erőtlenség és fáradékonyság csak néhány a vashiány számos tünete közül. Ilyenkor a test vörösvérsejt-száma lecsökken, és a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez. Csakhogy a gyengeség mellett vannak még más, néha egészen furcsa jelek, amik szintén azt mutatják, hogy ez a fontos ásványi anyag hiányzik a szervezetünkből.
Gyógyszerkereső
Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.