A viharos időjárás így hat a szervezetre: a sürgősségin is több a beteg ilyenkor

Egy friss hazai kutatás megállapította, hogy a változékony és viharos időben sokkal több embert kell sürgősségi ellátásban részesíteni stroke és hasonló esetek miatt.

Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem és a BME docense a BME, a Semmelweis Egyetem, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kutatóival közösen vizsgálta az időjárási mintázatok és a neurológiai okok miatt szükségessé vált sürgősségi ellátások közötti összefüggést. A kutatásban a Péczely-féle osztályozást használták, amely egy tipizálási eljárás a napi időjárási helyzetek jellemzésére. 

A viharos idő hatása a sürgősségi ellátásra

A kutatók 34 650 beteg adatait elemezték, akik 2015 és 2019 között stroke miatt kerültek sürgősségi ellátásba.

Beteget tolnak egy ágyon egy kórház folyosóján.
Az eredmények segíthetnek előre jelezni, mikor várhatók többen a sürgősségi osztályokon. Fotó: Getty Images

Eredményeik szerint jelentősen több a sürgősségi ellátási eset azokon a napokon, amelyeket a Péczely-rendszer 4-es és 7-es típusba sorol: ezekre a napokra jellemző a felhős, szeles és csapadékos időjárás. 

A kutatók egy előrejelző szimulációs modellt is készítettek a várható betegforgalom becslésére, amely pontosan becsülte meg a neurológiai betegek várható számát a sürgősségi osztályon a Péczely-féle időjárási típusok alapján – számolt be az eredményekről a Corvinus Egyetem. 

A tervezésben segíthet

„Ha megbízhatóan tudjuk előre jelezni a sürgősségi ellátásra jelentkezők számát, az segíti az egészségügyi szolgáltatókat és a döntéshozókat, hogy optimálisan osszák el az emberi erőforrásokat. A betegszám pontos becslése lehetővé teszi a megnövekvő terhelés előrejelzését és az egészségügyi munkatársak létszámának ennek megfelelő tervezését. Emellett a sürgősségi ellátások adatai kulcsfontosságúak az ellátás minőségének nyomon követésében is, hiszen lehetővé teszik olyan mutatók elemzését, mint a várakozási idők, az alkalmazott kezelések típusa vagy az ellátás kimenetele” – mondta Szilágyi Brigitta. 

Időnként mindenkivel előfordulhat, hogy már eleve fejfájással indítja a napot. Mutatjuk, milyen okok húzódhatnak meg a háttérben, illetve mikor gyanakodhatunk frontérzékenységre.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és többfelé várható többnyire gyenge eső. Megélénkül, helyenként megerősödik a déli, délnyugati szél.A csúcshőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél pár fokkal hidegebb is lehet.Késő estére 5 és 13 fok közé hűl le a levegő. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!