A világ számos országában, köztük Magyarországon is egyre súlyosabb problémát jelent az elhízás, amelyet az orvosi szakirodalom mára önálló betegségként tart számon. A jelentős súlytöbblet a többi között fokozza a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magas vérnyomás, továbbá bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát egyaránt. Mint azt a Granadai Egyetem (UGR) közleménye írja, a kalóriamegszorításon alapuló diéták ugyan segítenek a súlycsökkentésben és a kardiovaszkuláris egészség javításában, de nem könnyű hosszabb távon is betartani az ilyesfajta korlátozásokat. Emiatt aztán sokan felhagynak a fogyókúrával, és hamar visszaszedik a leadott súlyt.
A legújabb étrendi megközelítések éppen ezért más irányt követnek. E körbe tartozik az időszakos böjt is, amelynek lényege, hogy azt az időszakot szűkíti rövidebbre a nap folyamán, amikor ételt vehetünk magunkhoz. A hagyományos spanyol étkezés például reggel 7-8 óra körül kezdődik a reggelivel, majd este 21-22 óra körül zárul a vacsorával. Ez egy 12-14 órás időablak. Az UGR, a Navarrai Egyetem és a CIBER kutatóintézeti hálózat szakemberei ugyanakkor legújabb kutatásukban arra az eredményre jutottak, hogy ha napi energiabevitelünket egy 6-8 órás időablakra szűkítjük, az nagyban elősegíti a hasi szubkután (bőr alatti) zsírszövet csökkentését, egyben javítja a vércukorszint-szabályozást. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy a nap további részében, egy 16-18 órás időablakban szervezetünk egyáltalán nem kap táplálékot.
A kutatócsoport összesen 197 felnőtt résztvevőt vont be egy kísérletbe, akiket véletlenszerűen négy különböző csoportba osztottak. Az első csoport tagjai 9 és 17 óra között, a második csoport tagjai 14 és 22 óra között, míg a harmadik csoport tagjai egy tetszőlegesen választott nyolcórás időablakban étkezhettek a kísérlet 12 hete során. Ezenkívül a kontrollcsoportban nem kellett semmilyen időbeli korlátozást követnie a résztvevőknek. Minden kísérleti alany részletes oktatást kapott továbbá a mediterrán diétáról és az egészséges életmódról. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az időszakos böjt nem jár számottevő előnnyel a viscerális, avagy zsigeri zsír leadása tekintetében. Ezzel együtt az időbeli megszorítást követő alanyok átlagosan 3-4 kilogramm súlyfeleslegtől szabadultak meg a 12 hét alatt, többtől, mint a kontrollcsoport tagjai. Különösen jelentős hasi szubkután zsírtömeget adtak le azok, akik mindennap csak 9 és 17 óra között étkeztek.
A résztvevőknél a kísérletet megelőző és az azt követő 14 napban is folyamatos vércukorszint-monitorozást végeztek a kutatók. Ebből kiderült, hogy a korai időzítésű étkezési időablak e téren is előnyösebb, mint az időszakos böjti többi vizsgált formája, illetve a hagyományos diéta. A Nature Medicine című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint mindez annak köszönhető, hogy az esti és éjszakai étkezés kihagyásával a szervezetnek több ideje marad a tápanyagok megemésztésére és feldolgozására, ami egyben jobb vércukorszint-szabályozást tesz lehetővé.
