A közelmúltbeli kutatások szerint a teljes kiőrlésű gabona rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a testsúly, a derékbőség, az összkoleszterinszint és egy gyulladásos marker, az interleukin-6 (IL-6) szintjének csökkentéséhez – számolt be róla a Medical News Today. Az eredmények arra utalnak, hogy ezen alapanyagok étrendbe való beépítése egy egyszerű és megfizethető módszer lehet több szív- és érrendszeri betegség kockázatának mérséklésére.
A teljes kiőrlésű gabonák hatása
Az eredmények egy nagyszabású metaanalízisen alapulnak, amelynek során több mint 6500 résztvevő adatait elemezték. Megállapították továbbá, hogy a teljes kiőrlésű gabona rendszeres fogyasztásának hatására az LDL-koleszterin- és a trigliceridszint, az éhgyomorra mért vércukorszint, valamint a szisztolés vérnyomásérték is javulhat.
A legtöbb előny napi 4-6 adag teljes kiőrlésű gabona bevitelénél mutatkozott, amely nagyjából 60-100 grammnak felel meg. A vizsgálat azonban elsősorban olyan kutatásokra épült, amelyek medián időtartama 8 hét volt, ezért további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosabban megértsük a teljes kiőrlésű gabonák szerepét és hosszú távú hatásait. A szakértők szerint emellett érdemes lenne feltárni azt is, hogy a teljes kiőrlésű gabonák étrendbe való beillesztése akkor is ennyire előnyös-e, ha közben nem csökkentik a finomított gabonák fogyasztását.
A teljes kiőrlésű gabonák listája
Teljes kiőrlésű gabonának számítanak például az alábbiak:
- barna rizs,
- vadrizs,
- quinoa,
- rozs,
- zab,
- árpa,
- bulgur,
- köles,
- hajdina,
- amaránt,
- kukoricalisztből készült élelmiszerek,
- teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk és tésztafélék,
- hajdinából készült élelmiszerek,
- tönkölyből készült élelmiszerek.
