Október utolsó vasárnapján hajnali 3-kor 2-re állítjuk vissza az órákat. Bár ezúttal nem elveszítünk, hanem nyerünk egy órát, a szervezetünk nem feltétlenül követi ilyen egyszerűen a változást. Ezt a Bristoli Egyetem kutatása is alátámasztja, amelyben közel 12 ezer ember alvási adatait elemezték.
Az óraátállítás hatása az alvásra
A fent említett kutatás eredményei szerint
- az őszi óraátállítás napján átlagosan mindössze 33-38 perccel aludtak többet a résztvevők.
- A tavaszi átállás ezzel szemben 61-65 perces alváscsökkenéssel járt.
A magyarázat a belső biológiai óránk működésében keresendő. Az alvás-ébrenlét ritmusát ugyanis nem a falióra, hanem a szervezet cirkadián rendszere szabályozza, amely elsősorban a természetes fényhez igazodik. Hiába mutat az óra egy órával korábbi időpontot, a testünk továbbra is a megszokott ritmus szerint működik. Ezért fordulhat elő, hogy az átállítás után korábban álmosodunk el, vagy a megszokottnál hamarabb ébredünk.
Kapcsolódó cikk
Így viselhet meg kevésbé az óraátállítás
Az óraátállítás különösen kellemetlen lehet az idősebbeknek, a kisgyermekes családoknak, a váltott műszakban dolgozóknak és az eleve alvászavarokkal küzdőknek. A megszokott napirend eltolódása átmeneti fáradtságot, korai ébredést vagy elalvási nehézséget okozhat. A SomnoCenter alvásszakértői szerint
- a rendszeres lefekvési és ébredési időpontok,
- a reggeli természetes fény és
- az esti erős fények mérséklése segítheti az alkalmazkodást.
Ha azonban az alvásproblémák tartósan fennmaradnak vagy hangos horkolás, éjszakai légzéskimaradás és nappali aluszékonyság is jelentkezik, érdemes alvásvizsgálatot kérni.
