Puffadást, hasi fájdalmakat, hasmenést, de akár rossz közérzetet és fejfájást is okozhat, ha szervezetünk nem tudja feldolgozni a gyümölcscukrot. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász-gasztroenterológus szakembere szerint azonban a megfelelően összeállított, fruktózban szegény étrendbe is beleférhet némi zöldség és gyümölcs.
Intolerancia vagy felszívódási zavar? Nem mindegy!
A fruktózintolerancia esetében egy ritka genetikai probléma, a fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim hiánya miatt nem képes a szervezet átalakítani a fruktózt glükózzá. Általában a hozzátáplálás során, a gyümölcsökkel való első találkozáskor kezdődnek a tünetek – hasi fájdalom, hányás, hasmenés, alacsony vércukorszint – a babáknál, és csak szigorú fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes étrenddel kerülhetők el a későbbi súlyos szövődmények, úgymint a vese- és a májkárosodás.
„A fruktóz intoleranciánál jóval gyakrabban fordul elő az úgynevezett fruktóz malabszorpciós szindróma, amely azonban bármely életkorban jelentkezhet. Ilyenkor az történik, hogy a fruktóz nem tud a vékonybélből felszívódni, ezért a vastagbélbe kerülve a normál baktériumflóra hatására erjedni kezd, és fokozott gázképződés alakul ki. Ennek következményei a jellegzetes és igencsak kellemetlen emésztőrendszeri tünetek: a gázképződés, a puffadás, a hasi fájdalom, a görcsök vagy a hasmenés” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette, hogy a tüneteket az étrendben lévő fruktóz mennyisége, illetve a már meglévő emésztőrendszeri betegségek – például az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegség (IBD) vagy a cöliákia – egyaránt befolyásolják. A fruktóz hatását mérsékelhetik vagy épp növelhetik az étrendben előforduló egyéb bevitt élelmiszerek is. A szorbit vagy a manapság rendkívül népszerű cukoralkoholok – mint például a xilit, az eritrit vagy az isomalt – például felerősítik a tüneteket.
Megszabadulhatunk az emésztőrendszeri tünetektől?
Míg az örökletes tényezők miatt kialakuló fruktózintoleranciára kizárólag szigorú, teljesen fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes diéta lehet a megoldás, addig a fruktózmalabszorpció nem jelenti azt, hogy teljesen ki kellene zárni például a zamatos gyümölcsöket a betegek étrendjéből. Az érintetteknek viszont mindenképpen érdemes alacsony fruktóz-, szacharóz-, valamint inulintartalmú diétát bevezetniük, amely 2-6 héten belül már mérsékelheti a kellemetlenségeket.
Annak meghatározása, hogy pontosan mennyi fruktóz fogyasztható a tünetek kialakulása nélkül, mindig egyénileg történik. Általánosságban elmondható, hogy egészséges emberek esetében is gondot okozhat, ha 50 grammnál több gyümölcscukrot visznek be az étrendjükkel. Fruktózfelszívódási zavar esetében a bevihető gyümölcscukor mennyisége 0 és 50 gramm között határozható meg, és a 10-15 gramm körüli fruktóz jellemzően még nem szokott gondot okozni. Egyébként nem is gondolnánk, hogy milyen sokféle ételben és italban találhatunk gyümölcscukrot, egészen addig, míg rá nem kényszerülünk a diétára. Ilyenkor, a nyár közeledtével – az eper, a cseresznye és a barack szezonjában – mégis elsősorban az érdekli a betegeket, hogy a gyümölcsök mennyire esnek szigorú korlátozás alá” – osztja meg tapasztalatait a szakember, aki azt tanácsolja az érintetteknek, hogy próbálják meg elkerülni a magas fruktóztartalmú ételeket.
A gyümölcsöknél maradva: a szárított-aszalt gyümölcsöket, a konzerveket, a befőtteket, a dzsemeket, a lekvárokat, a rostos gyümölcsleveket és a gyümölcspüréket egyelőre ne tegyék a bevásárlókocsikba az érintettek, és otthoni is tolják félre egy időre ezeket a házi finomságokat a kamrákban. Magas gyümölcscukor-tartalommal bír az alma, a görögdinnye, a szőlő, a mangó, a cseresznye, a körte és a gránátalma – illetve meg kell még említeni a kókuszt is, amellyel a magas szacharóztartalma miatt érdemes csínján bánni.
Ha alacsony fruktóztartalmú gyümölcsökből szeretnénk falatozni, akkor érdemes az epret, a málnát és a szedret választani, de a citrusfélék és a kivi is jó választás lehet. Azonban bármilyen csábítóan is hívogatnak az idénygyümölcsök, ezekből is fogyasszunk inkább kis adagokat, elsősorban az étkezések közben.
Fontos megjegyezni, hogy fruktózmalabszorpció esetén elsősorban a feldolgozott, magas fruktóztartalommal bíró élelmiszerek – például a szószok, az öntetek, az üdítők, az alkoholtartalmú italok és az édesipari termékek – fogyasztásában érdemes önuralmat tanúsítani, hiszen ezek nem gazdagítják étrendünket. A friss, nyers gyümölcsök és zöldségek ellenben nemcsak rostokkal, de vitaminokkal és antioxidánsokkal is ellátnak bennünket, ezért a napi még tolerálható fruktózmennyiséget igyekezzünk ezek révén elfogyasztani. Tüneteink enyhültével pedig fokozatosan visszavezethetjük a magasabb fruktóztartalmú élelmiszereket is az étrendünkbe. A fruktózfelszívódási zavar egyébként – gasztroenterológiai konzultációt követően – hidrogénkilégzési teszt segítségével igazolható. Pozitív teszt esetén érdemes dietetikus szakember segítségét kérni, aki személyre szabott tanácsokat adhat az étkezés megtervezéséhez, és segít a megfelelő tápanyagbevitel összeállításában” – tette hozzá az Allergiaközpont orvosa.
