Táplálkozás
Anyagcsere
Bélrendszer működése, emésztési panaszok, puffadás, székrekedés, táplálékallergiák
Tények és tévhitek a fogyókúráról
Megelőzni a túlsúly kialakulását, illetve a már meglévő súlyfeleslegtől megszabadulni nem ugyanaz. Az előbbi helyes szemléletmódot és időben megvalósított életmódváltást, míg utóbbi célzottabban összeállított programot jelent.
Hogyan és milyen vaspótlást alkalmazzunk? (x)
A vas szervezetünk egyik létfontosságú alkotóeleme, amelyre már fogantatásunktól kezdve egészen életünk végéig szükségünk van. Hiánya számos kellemetlen, sőt akár súlyosabb panasszal is járhat, mindenféleképpen fontos tehát - már kis mennyiségű hiány esetén is - hogy gondoskodjunk a vaspótlásról.
Mutatjuk, mit tegyen másnaposság ellen
Szilveszterkor sokan szeretnek fejest ugrani a bulizásba. Csakhogy aki éjjel legény, nappal lepény - fogalmaz találóan a mondás, magyarán az önfeledt mulatozás okán az újév könnyen a kínzó másnaposság jegyében telhet. Lássuk, mit tehetünk ilyen esetekben.
Ez történik a testünkkel, ha növényi étrendre váltunk
Pontosabban ez történhet, hiszen óriási lehet a különbség a növényi étrendek között is. Azt már az elején le kell szögezni, hogy az egyoldalú táplálkozás mindenképpen valamiféle hiányállapothoz vezet. Így tehát az egyik legfontosabb kérdés az, hogy megkaphat-e mindent a szervezetünk, ha kerüljük a húst, tejtermékeket, tojást, halat. A másik pedig, hogy mi mindentől szabadul meg az állati eredetű élelmiszerek nélkül.
Állati vagy növényi zsírok: melyiket válasszuk?
A piros zsírosbödön nagyszüleink kamrájának egyik legnagyobb kincse volt. A modern kor azonban arra jutott, hogy a zsírok fogyasztása rendkívül káros, utána pedig az derült ki, hogy az is veszélyes, ha teljesen száműzzük az étrendünkből. De mi az igazság? Szüksége van-e a szervezetünknek zsírokra? És ha igen, mennyire és milyenre?
Sokan rosszul tudták: a zsír nem ellenség
Ha meghalljuk a zsír szót, legtöbbünknek szívükhöz kapó, elhízott emberek jutnak eszünkbe, akik reggelire is pörköltet esznek. A zsírok és zsírpárnák ellenséggé váltak, pedig ha nem is hisszük, értünk vannak és a szervezet nem tud működni nélkülük.
A ködfoltok és rétegfelhőzet feloszlását általában napos idő követi kevés gomolyfelhővel, de délután az északkeleti megyék fölé magasszintű felhőzet is érkezhet. Csapadék nem lesz. Az északias szél csak az északkeleti tájakon lehet olykor élénk a nap első felében.Délutánra általában 14, 17 fok közé melegszik fel a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.